Nagyságrendileg ma Magyarországon 120 ezer külföldi van jelen vendégmunkásként: ezek döntő többsége, mintegy 40 ezer ukrán állampolgár, emellett azonban vannak szerbek jelentősebb létszámban, illetve vietnámiak mintegy 16 ezren, és Fülöp-szigetekiek kicsivel több mint 10 ezren. Az összes többi nemzetiség – indiaiak, mongolok – száma bőven 10 ezer fő alatti.
Sem minőségében, sem mennyiségében nem veszélyeztethetik a magyar munkaerőpiacot a vendégmunkások, és erre oda is fogunk figyelni – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, akivel a vendégmunkások hazai foglalkoztatásának körülményeiről beszélgettünk. Szerinte hisztériakeltés folyik a kérdés körül, ugyanis a közvélekedéssel ellentétben nem fogják letörni a béreket, ahogy a munkahelyeket sem veszik el. Azt viszont elismerte, hogy ha átmenetileg is, de szükség van rájuk, a gazdasági racionalitás ezt diktálja.
A legfontosabb a magyarok támogatása, de szükség van a vendégmunkásokra is.
A hazai potenciális munkaerő-tartalékból 100 ezer fő viszonylag könnyen bevonható, de a többségnek évekre lesz szüksége ahhoz, hogy vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra. A fő csapásirányunk, hogy a magyarokat támogassuk, de ha olyan mértékű munkaerőigényre keletkezik, amelyet a belső piac nem tud átmenetileg kezelni, akkor szükség van a vendégmunkásokra is – jelentette ki a Bruttó legújabb adásában Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, aki friss adatokat is megosztott velünk.
Arányaiban még mindig Magyarországon van a legkevesebb vendégmunkás, az összes foglalkoztatott mindössze 1,8 százaléka külföldi munkavállaló, miközben Lengyelországban és Csehországban ugyanez a szám 6, illetve 4,5 százalék, de még a szlovákoknál is 3,5 százalék. Ráadásul rámutatott, hogy a Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint a legaktívabb korú, 20–64 közötti korosztályban 2030-ra a mostanihoz képest 300 ezer fővel fog csökkenni a munkavállalói létszám. Ez a jelenség nem magyar specialitás, az egész fejlett világra jellemző, de ettől még egy kényszerhelyzetet jelent, amit meg kell oldani.
Januártól új szabályok
„Vagy a lovak közé dobom a gyeplőt, ahogy a németek és a franciák tették, vagy pedig azt mondom, hogy ez egy gazdasági racionalitás, amit olyan módon igyekszem szabályozni, ahogyan azt a magyar idegenrendészeti törvény teszi” – mondta a január elsejével életbe lépő új szabályokról, amelyek értelmében kvóta alapján fogják meghatározni a Magyarországra behozható vendégmunkások számát, várhatóan februárban megjelenik a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett rendelet. A fő szabály az, hogy a kvóta nem lehet nagyobb, mint az előző évben keletkezett üres álláshelyek száma, ez az elmúlt években 50 és 80 ezer között ingadozott, ugyanakkor megjegyezte, hogy ennél több nem lehet, „ez egészen biztos”.
Czomba Sándor szerint azok a magyaroknak, akik a vendégmunkásokkal együtt dolgoznak, alapvetően pozitív a benyomásuk róluk, ezért abban bízik, hogy az a fajta hisztériakeltés, amely a kérdés körül van, a következő időszakban a helyére kerül, és nem a politikai csatározások színtere lesz. A potenciálisan még bevonható hazai munkaerőről elmondta, hogy területileg ennek a létszámnak a kétötöde Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön van, képzettség szempontjából nagyjából a 60 százalékuknak nincs érettségije, és 36 százalékuknak csak általános iskolai végzettsége van. A munkanélküliek 23 százaléka vagy még soha nem dolgozott, vagy már legalább nyolc éve munka nélkül van – emelte ki Czomba, aki szerint ezek a tényezők determinálják, ha akarnak segíteni, akkor milyen irányba kell elmozdulni.
Forrás: vg.hu
