A napokban megjelent a KSH legfrissebb, az idei II. negyedévi munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa, mely összességében keserédes képet fest a magyarországi helyzetről. Eszerint a munkanélküliek száma átlagosan 193 ezer fő volt március eleje és június vége között, amivel a munkanélküliségi ráta elérte a 3,9 százalékot a 15–74 évesek körében.
S bár lépten nyomon azt lehet hallani, hogy a munkaerőpiac nagyon feszes, hogy szinte teljes a foglalkoztatás, a munkanélküliek létszáma egyetlen év alatt, tehát 2022. II. negyedéve óta 36 ezer fővel, vagyis 23 százalékkal emelkedett A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember viszont már korántsem ilyen optimista, szerinte az elmúlt években több fronton is komoly negatív változással kellett megküzdenie a hazai vállalkozásoknak. Jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest az idei második negyedévben a KSH legfrissebb, a munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa szerint.
Szükség lesz 500 ezer munkavállalóra
A potenciális munkaerő-tartalék aránya is nőtt, de az ide tartozókat már csak nagyon nehezen lehet aktivizálni, aminek oka főként az alulképzettség. A kiadványból kiderült az is, hogy az idei II. negyedévben több tízezer üres álláshely volt a munkaerőpiacon, amelyek kétharmadát öt ágazat adta össze. Mindeközben a Trenkwalder munkaerő-közvetítő arról számolt be a Pénzcentrumnak, hogy a magyarországi cégek folyamatosan válságból válságba bukdácsolnak, amit egyrészt a munkaerő-átszervezéseken, majd a tervezett fejlesztéseik leállításán lehetett észrevenni. Mindeközben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy véleménycikkben arról értekezett, hogy 2030-ra nagyságrendileg 500 ezer fővel több munkavállalóra lesz szüksége Magyarországnak.
A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében nőtt a legjobban, összesen 3,9 százalékponttal, 13,9 százalékra emelkedett, a 25–54 évesek rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékra nőtt, míg az 55–74 éveseké lényegében stagnált, és 2,8 százalék maradt. A legalább egy éve munkát keresők aránya 36 százalék volt az idei második negyedévben, ám a munkanélküliek 38 százaléka (csaknem 74 ezer fő) a vizsgált időszakot megelőző 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni. A KSH kiadványában külön kitért a potenciális munkaerő-tartalékra is, akik a munkanélkülieket, az alulfoglalkoztatottakat, a dolgozni szándékozókat, de munkát aktívan nem keresőket vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívakat jelentik.
Folyamatos a leépülés
Ez a csoport az idei II. negyedévben átlagosan 291 ezer főt számlált, ami 30 ezerrel volt több az egy évvel korábbinál. A statisztikai hivatal megjegyezte: azok a munkanélküliek, akik aktívan jelen vannak a munkaerőpiacon, egyre nagyobb részt képviselnek a tartalékban, míg az inaktívak aránya egyre kisebb. A recesszió a munkaerőpiacon is érezteti hatását, az elmúlt években válságból válságba bukdácsolt a cégek jelentős része. Előbb az alkalmazottak számának növekedése kezdett lassulni, majd már a betöltetlen pozíciókra sem vettek fel embert, és igyekeztek belső átszervezésével megoldani a feladatokat.
A következő, jelenleg is tartó, fázisban pedig a vállalkozások egy része elkezdte leépíteni egyes, fejlesztés alatt lévő területeit, és egyre több cég kénytelen a rolót is lehúzni, és elküldeni a munkavállalóit. Az év első 8 hónapjában több céget számoltak már fel, mint az előző két teljes évben összesen, ami jelzésértékű – reagált a KSH kiadványában foglalt adatokra Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. A szakember a Pénzcentrumnak azt nyilatkozta, szerinte a munkanélküliek száma azért nem növekedett a KSH kiadványában jelzettnél jobban, mert sokan nem regisztrált munkanélküliek, mások a külföldön dolgozók táborát gyarapítják. Ismét másoknak pedig sikerült azon kevés cégnél elhelyezkedniük, amelyek jelenleg is növekedni tudnak.
Bőven van üres álláshely
Márpedig üres álláshelyből akadt bőven a II. negyedévben is, csaknem 80 ezer darab, amiket a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek betöltetlen pozíciói adtak ki. Országos viszonylatban az összes álláshely 2,4 százaléka várt amúgy betöltésre a II. negyedévi zárónapon, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábban mért adatnál, ám az üres álláshelyek kétharmada (53 488 darab) mindössze öt ágazatra koncentrálódott.
Az üres álláshelyek száma még mindig magas, ha figyelembe vesszük, hogy bő egy évvel ezelőtt a csúcs 98 ezer körül volt. Ez annak köszönhető, hogy Magyarországon strukturális munkanélküliség van, azaz nem olyan képesítéssel és területileg nem olyan helyen vannak a munkavállalók, mint amire és ahol szükség van rájuk – közölte a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. Nógrádi József szerint a legtöbb betöltetlen álláshelyet a feldolgozóiparban találjuk, mert ezen a területen volt a legtöbb új beruházás.
Forrás: penzcentrum.hu
