Bár sok munkahelyen kezd tért hódítani az automatizálás, az egyének a munkaerőpiacon eltérően vélekednek az egyre terjedő mesterséges intelligenciáról. Egyelőre sok a megválaszolatlan kérdés.
Visszafordíthatatlanul betört a mesterséges intelligencia a munka világába, a folyamatok 34%-át pedig már most is automatizálják a vállalatok, és becslések szerint a következő években még nagyobb ugrás jön. Ezzel párhuzamosan egyre többen aggódnak állásuk elvesztése miatt, azonban a szemünk előtt zajló AI-forradalom nem csak kihívásokat, hanem lehetőségeket is tartogat: rugalmatlan munkakörök helyett egyedi projektfeladatok, adminisztráció helyett értékteremtés, hatékonyabb cégek és elégedettebb munkavállalók jöhetnek.
Milyen lesz egy jó önéletrajz 10 év múlva, mi lesz a vállalati képzések szerepe, és miért nélkülözhetetlen a szemléletváltás az üzleti stratégiák megalkotásánál? A Stylers információ-technológiai cégcsoport legfrissebb podcast adásában Debreczeni Eszter HR- és szervezeti szakértő, valamint Silur, világhírű etikus hacker és kriptográfus mondták el, milyen lehet a jövő munkahelye. Szépen csendben szivárogtak be az okosodó algoritmusok a mindennapjainkba, és személyre szabott ajánlatokkal bombáztak minket a webshopokban és streaming platformokon.
A munkavállalók kétharmada félti az állását
Tavaly december óta azonban egészen mellbevágó és kézzel fogható módon került elénk a technológia a ChatGPT formájában, amivel ma már mindenki cseveghet, esszét írathat vagy árajánlatokat állíthat össze. Nem csoda, hogy a munkavállalók kétharmada félti az állását a mesterséges intelligenciától, ráadásul néhány nagyvállalat már be is jelentette, hogy többezer ember munkáját tervezi kiváltani gépekkel. A szakértők szerint azonban ez nagyon elhamarkodott lépés.
„Fontos látni, hogy ahogy a korábbi ipari forradalmaknál, most sem lehet azt megjósolni, hogy pontosan milyen lesz a technológia munkaerőpiaci hatása. Először is nagy kérdés, hogy milyen gyorsan emeli a humánerő hatékonyságát, vagy hogy mekkora a látens kereslet az adott piacon, tehát mennyi grafikust vagy éppen szövegírót tud felszívni a jelenlegi helyzetben. A másik dolog pedig, hogy megváltozik az, ahogy a munka minőségét szemléljük: minden cégtől jobbat várnak majd a fogyasztóik, ők pedig a munkavállalóktól számítanak magasabb hozzáadott értékre a gépi asszisztencia rendelkezésre állása miatt” – mondja Silur, etikus hacker és kriptográfus.
A munkakörök 14%-át könnyen lehet automatizálni
Az Európai Parlament kapcsolódó összeállítása szerint a jelenlegi munkakörök 14%-át kifejezetten könnyen lehet automatizálni, számosat pedig egészen felforgathatnak az algoritmusok. Úgy tűnik, ezzel a cégek is egyetértenek: több mint háromnegyedük számol a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazásával, ráadásul 50%-uk arra számít, hogy a technológia adaptálása újabb munkahelyeket teremt majd. Debreczeni Eszter, a Microsoft korábbi magyarországi, illetve közép-kelet-európai HR igazgatója, jelenleg technológiai területen tevékenykedő HR- és szervezeti szakértő úgy látja, hogy a vezetőknek alapvető szemléletváltásra van szükségük az üzleti stratégiák és a munkaerő-tervezés kapcsán. Szerinte a fő kérdés az lesz, hogy a humán és a gépi munkaerő milyen kombinációját lesz érdemes alkalmazni adott helyzetben. „Ez óriási paradigmaváltást jelent” – véli a szakember.
A jövőt meghatározó kérdés az is, hogy sikerül-e szélesebb tömegek szolgálatába állítani a mesterséges intelligenciát egy szűkebb kör gazdasági érdekei helyett, és hogyan küzdünk meg a szabályozói és adatbiztonsági kérdésekkel. A felmérések szerint a cégek 60%-ának egyelőre nincs is saját AI-szabályzata, vagy ha van, a kollégák azt nem ismerik. Az biztos, hogy amíg a jogi környezet nem egyértelmű, nagy felelősség hárul a vállalatokra és az egyénre az új technológia felelős használata terén – különben az AI könnyen átkerülhet a „sötét oldalra”.
Forrás: hrportal.hu
