A Kréta rendszeren keresztül levelet küldött a pedagógusoknak Pintér Sándor belügyminiszter. A levélben a keddi napon az Országgyűlésnek beterjesztett, a pedagógusi életpályamodell reformjára vonatkozó törvényjavaslat pontjait összegzi.
Mint írja: az elmúlt egy évben háromszor biztosítottak lehetőséget a pedagógusoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak a köznevelést érintő kérdésekben, a törvényjavaslat benyújtását pedig „minden idők legátfogóbb és leghosszabb egyeztetése” előzte meg. A Belügyiminisztérium az állítása szerint húsz alkalommal egyeztetett szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel, és feldolgozott 1500 írásos véleményt. A levélben a többi között szó van arról, hogy a törvényjavaslat legfontosabb eleme az egyébként sokat kritizált teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. A levél szerint „a pedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés során a válaszadók 74 százaléka értett egyet azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen”. Kiemeli a dokumentum, hogy az életkor nem lesz meghatározó eleme a bér meghatározásának, „így az új bérstruktúra vonzóbb lesz a fiatalok számára is”.
2025-re a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot.
Mint Pintér írja, „az értékelés objektivitását a teljesítmény-értékelési rendszer biztosítja” majd. A béremelés kapcsán a levél megerősíti a már eddig is kommunikáltakat: vagyis, hogy a központi költségvetésből 2023. januárjától 10 százalékos pedagógus-béremelést előlegeztek meg, a törvény elfogadásával további bérintézkedésekre kerülhet sor. A belügyminiszter szerint persze, a kormányzati narratívát ismételve azt is hozzáteszi, hogy ezeket a béremeléseket azonban csak akkor lehet megtenni, ha Brüsszel hozzáengedi Magyarországot az uniós forrásokhoz. Pintér szerint 2025 januárjára – a mostani számítások alapján – a pedagógusok átlagbére elérheti a 800 ezer forintot.
A BM-ből kiküldött dokumentum kitér arra is, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén „a kedvezményezett és felzárkózó települések valamelyikén dolgozó pedagógusok, továbbá azok, akik bár más településen végzik munkájukat, de intézményükben legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatásra lesznek jogosultak”. Kiemeli a levél, hogy a szakmai ágazati pótlék beépül a bérbe, a többi juttatás pótlék vagy megbízási díj néven megmarad, de már nem a vetítési alaphoz viszonyul, hanem az új bérrendszer gyakornoki bérének százalékában kifejezve. A jubileumi jutalom, melyet eddig csak a közalkalmazottak kaptak, minden pedagógusnak jár majd, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy magán intézményben tanítottak, ugyanakkor az eddigi közalkalmazotti évek is beszámítanak a 25, 30 vagy éppen 40 évbe.”
Módosul a szabadság, próbaidő, lemondási idő, óraszám
Megemelik a pedagógusok szabadságát is egységesen – végzettségtől függetlenül – 50 napra. A tervezet szerint a próbaidő és a lemondási idő is egységesen 3 hónap lesz a jövőben. Kiemeli a levél, hogy a pedagógusok munkaterhe nem fog nőni a jövőben, igaz, csökkenni sem fog. „A heti munkaidejük, a lehetséges eseti helyettesítések mennyisége az eddigi marad”- írja Pintér Sándor. A tanároknak változatlanul heti 22- 26 órában határozza meg a javaslat a heti tanórák számát, 32 óra marad a kötött munkaidejük, amit az iskolában kell eltölteni, 8 óra felhasználásáról az igazgató engedélyével szabadon rendelkeznek. A törvénytervezet többlettanítási óradíjat vezet be a túlórákra, amelynek mértékét a kormány rendeletben fogja szabályozni.
Az alapfokú művészetoktatásban tanító gyakornokok óraszáma ugyanakkor 22-ről 20 órára csökken. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (NKOS dolgozók) közül azok a munkakörök, melyekben a dolgozók közvetlenül pedagógiai feladatokat látnak el, illetve munkájuk igényli a gyermekekkel, tanulókkal való kapcsolattartást, az új jogviszony hatálya alá kerülnek a javaslat szerint. A belügyminiszteri levél alapján a pedagógiai asszisztensek esetében 35 órában maximálják a gyermekcsoportban eltölthető heti óraszámot. A pedagógus igazolványra jogosultak körét kiterjesztik valamennyi nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozóra. Létrejön a vendégtanári kategória. Ez elvileg lehetővé teszi, hogy hogy azok a tanárok, akik például a tantárgyuk alacsony óraszáma miatt csak félállásban vannak egy iskolában, az adott fenntartó intézményeiben egyidejűleg óraadók is lehessenek.
A pedagógusok átirányításával kapcsolatban is változást hoz a törvény
Egy adott nevelőtestületben akár 50 százalékban is lehet az óraadók aránya a jövőben. A levél kiemeli, hogy a törvényjavaslat a nevelőtestületek feladatait tekintve a 2011 előtti helyzetet szeretné visszaállítani, vagyis „az intézmény egyes alapvető dokumentumait (a Pedagógiai Programot, az SZMSZ-t és az éves munkatervet) az igazgató a nevelőtestület aktív bevonásával készíti el, és a fenntartó hagyja jóvá.” Eddig legfeljebb két hónapra volt lehetséges egy pedagógus tankerületen belül másik iskolába való kirendelése, ez módosul a tankerületi fenntartású intézmények esetében egy évre, földrajzilag ugyanakkor korlátozottabb lesz, mert csak a járáson belül kerülhet erre sor.
A javaslat garantálja, hogy meghatározott élethelyzetekben (pl. kisgyermek nevelése vagy hozzátartozó gondozása) a pedagógus csak a hozzájárulásával irányítható át. A fegyelmi eljárás lehetősége visszakerül a törvénybe, a fokozatosság és a hivatalos eljárás lefolytatásának kötelmét állítja vissza, mert, mint áll a dokumentumban „jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, súlyos jogsértés esetén csak az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény”.
Forrás: hvg.hu
