Az informatikusokat szinte minden ágazatban keresik a munkaerőpiacon, úgy tűnik egyre több hiányzik a rendszerből. A helyzet kialakulásához az is hozzájárult, hogy kevés informatikust képeznek.
Kétszer annyi informatikus hiányzik a magyar munkaerőpiacról, mint 2010-ben. Szinte minden szektorban megjelent a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia használata is átalakíthatja a nemzetgazdasági ágakat. Mindezek miatt a digitális nomádokra is vadászhatnak a cégek. Az IT-szektoron kívül is egyre nagyobb számban foglalkoztatnak informatikusokat Magyarországon. Emiatt az elkövetkező 1-2 évben nagyjából 44 ezer számítástechnikai szakembert igénylő pozíció lehet betöltetlen emberhiány okán idehaza. Kétségtelen, hogy a piaci szereplők javarésze nagyon felkészült informatikai mérnököt keres, de az egyszerűbb informatikai munkakörökben, a rendszergazdák, a programozók és a tesztelők szintjén is azonosítható a hiány.
Problémát okoz a szaktanárhiány
Ilyen szakembereket a szakképzésben, illetőleg a felnőttképzésben, valamint az úgynevezett bootcamp iskolákban képeznek – nyilatkozta Both Vilmos, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöki tanácsadója az InfoRádióban. Hozzátette, az alapfokú oktatás megerősítésre szorulhat, bár ezt a 2010-es évek közepén elfogadott digitális oktatási stratégia is megfogalmazta. Például problémát jelent az alapfokú oktatásban tapasztalható szaktanárhiány. Hiába osztanak ki 50-500 laptopot iskolánként, ha nem lesznek felkészültebbek a pedagógusok.
Még mindig nem választják elegen a természettudományi, azon belül a mérnöki és informatikai szakokat, ami a friss jelentkezési adatok szerint hiába van az öt legnépszerűbb között, a keresleti oldalnak ez is kevés. Azon túl, hogy kevesen jelentkeznek matematikai, informatikai szaktanári szakokra, nagyon magas a lemorzsolódás, másrészt a képzést elvégzők sem igazán tanárként helyezkednek el, hanem jobb jövedelemét bitósító informatikai állásokban – mondta a szakember. Both Vilmos még egy problémát megemlített: egyre több informatikus ismeri fel, hogy digitális nomádként egy tengerparti nyaralóhelyről is dolgozhat, akár egy jobban fizető külföldi munkaadónak is. Ez az életforma sok szakembert csábít.
Igazítani kell a béreket a nemzetközi fizetésekhez
Az elnöki tanácsadója szerint leginkább az segíthetne a helyzeten, ha a hazai ágazati bérszínvonal igazodna a nemzetközi fizetésekhez. Az itthon tartaná a szakembereket, valamint így inkább dolgoznának magyar cégeknek is a digitális nomádok. A digitális nomádok fogalma a kilencvenes évek végétől ismert, de leginkább az utóbbi évtizedben terjedt el. Ők olyan emberek, akik (leegyszerűsítve) laptop és internet segítségével a világon bárhonnan képesek dolgozni, és ezt ki is használják. Huzamosabb ideig élhetnek különböző országokban, vagy folyamatosan utazhatnak. Úgy ismerhetnek meg új helyeket, hogy odaköltöznek, a napjaik egy részét munkával, egy részét pedig felfedezéssel töltik. Ehhez olyan munka kell, ami nem helyhez kötött. A legtöbben az IT-szektorban dolgoznak, de akadnak köztük marketingesek, szövegírók, klienseket online fogadó pszichológusok, grafikusok, nyelvtanárok, könyvelők, virtuális asszisztensek, vállalkozók és alkalmazottak egyaránt. A közelmúltban a pandémia is kedvezett a távmunka elterjedésének, elég csak a home office-ra gondolni
Forrás: haszon.hu
