A Nemzeti Versenyképességi Tanács munkaerőpiaci versenyképességi csomagja hozhatja meg a legnagyobb GDP növekedést. A munkaerőhiányra és a veszélyeztetett csoportok foglalkoztatásának növekedésére igyekszik választ találni a csomag, és a célok között szerepel többek között a munkaügyi hivatalok fejlesztése, a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelése, vagy éppen egy autópálya-fejlesztés.
A tervezett reformok azonban úgy tűnik, hogy hosszabb távon nem adnak választ a különösen fontos munkaerőpiaci problémákra, így érdemes lenne beépíteni az MNB javaslatait is a végső csomagba. A munkaerőpiac egyre több területén (mind földrajzi, mind szektorális értelemben) alakult ki munkaerőhiány, amelyben a magánszektor bővülő munkaerő-kereslete mellett fontos szerepet játszik a magasabb jövedelmet kínáló nyugat-európai munkaerőpiacok erős elszívó hatása is – ez a megállapítás szerepel a Pénzügyminisztérium Program a Versenyképesebb Magyarországért című elemzésében, amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslatai alapján készült. Az elmúlt években a foglalkoztatás növekedése volt a legfontosabb tényező a magyar gazdaság növekedésében, mostanra azonban a bővülés megtorpanni látszik, miután a rendszerváltás óta nem látott magasságba emelkedett a foglalkoztatás. Az anyag megállapítja, hogy jelenleg egyre több vállalkozás tekint a megfelelő munkaerő hiányára termelést korlátozó tényezőként. A nemzetközi összevetés alapján végzett kalkulációk szerint a jelenleginél akár 200-700 ezer fővel magasabb foglalkoztatási szint is megvalósítható lenne. A növekedési képesség szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a hazai közszféra takarékos módon bánjon a véges humánerőforrásokkal. Így biztosíthatja, hogy rendelkezésre álljon a versenyszféra növekedési terveihez megfelelő mennyiségű munkaerő. Elsősorban a veszélyeztetett korcsoportok (fiatalkorúak, kismamák, idősebb munkavállalók) esetében tűnik lehetségesnek az előrelépés – állapítja meg az NVT javaslatai alapján készült jelentés, összhangban azzal, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is támogat. A jegybank többek között a Munkahelyvédelmi Akcióterv kiterjesztését javasolta. A várhatóan a kormányzat elé kerülő javaslatcsomag szerint: A tanulmányokat folytató fiatal munkavállaló – hasonlóan a diákszövetkezeteken keresztüli munkavállaláshoz – mentesülne a munkavállalói járulékok megfizetése alól [nyugdíjjárulék (10%), egészségbiztosítási járulékok (4+3%), munkaerőpiaci járulék (1,5%)].A munkáltató ezzel párhuzamosan mentesülne a szociális hozzájárulási adó (jelenleg 19,5%) megfizetése alól. Mivel a diákok saját jogon ellátottak nappali tagozaton, tanulmányok melletti foglalkoztatásuk esetén a munkáltató mentesülhetne a járulékok megfizetése alól.
Forrás: portfolio.hu
