A kormány eredeti célja az volt, hogy a közmunkásokat a tényleges munkaerőpiacra terelje vissza. A Belügyminisztérium közfoglalkoztatási honlapján most megjelent, 2017-re vonatkozó adatok szerint az eddig ismertnél nagyobb számban tudnak elhelyezkedni a közmunkások. 2017-re a régi módszertan szerint ugyanis 13,7 százalék volt az arány, az új módszertan szerint viszont 18,1 százalék. Vagyis az új adatfelvételi módszernek köszönhetően több mint 16 ezer dolgozó ex-közmunkást talált a kormány.
A legfőbb különbség a két adatfelvétel között, hogy régen a közfoglalkoztatási szerződéseket, azok lejártát figyelték egy-egy személynél, most azonban már a programból való kilépést, ami akár hónapokkal korábban is megtörténhet a program vége előtt. 2017-ben egyébként 351 643 személy volt közmunkában, 20 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. A programból kilépők közül a kilépéstől számított 180. napon 63 814-en az elsődleges munkaerőpiacon dolgoztak (18,1 százalék),183 612-en újra közmunkások voltak, 59 367-en álláskeresőként volt jelen a piacon,44 850 személy státusza pedig nem ismert. Megyei lebontás alapján a legnagyobb arányban a fővárosban tudtak elhelyezkedni a közmunkások, 31,3 százalék volt az arányuk, itt viszonylag alacsony a résztvevők száma. Budapest után a legmagasabb volt az elhelyezkedők aránya Győr-Moson-Sopron megyében, 26,7 százalék, Veszprém megyében 25,3,Fejér megyében pedig 25,2 százalék. A legkisebb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találtak munkát maguknak a kilépő közmunkások, 12,5 százalék, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 14,5, Hajdú-Bihar megyében pedig 17,2 százalék volt az arány. A megyei adatokból is jól látszik az ország kettészakadása: míg nyugaton sokkal egészségesebb képet mutat a munkaerőpiac, addig a keleti megyékben igen erős lábát képezi a foglalkoztatásnak a közmunka.
Forrás: mfor.hu
