Az álláskeresést nem szabad úgy kezelni, hogy bármikor találunk munkát. Munkát találunk ugyan, de az nem biztos, hogy megfelelő lesz számunkra. Sok helyre elküldtük már önéletrajzunkat, azonban visszajelzés nem érkezik a cégektől. Mindez rosszul eshet számunkra, és ez nem tesz jót önbecsülésünknek sem.
„Hol rontjuk el? Velünk van a probléma?” Lehet, hogy ezek a gondolatok futnak át agyunkon. Fontos, hogy ne magunkat hibáztassuk, mert nem mi tehetünk arról, hogy a vállalatok nem jeleznek vissza. Ebben a helyzetben gondolkodjunk el azon, hogy mi tévők legyünk! Mit csináljunk ilyenkor?
- Pénzre szükségünk van, éppen ezért meg kell pályáznunk olyan pozíciókat is, amelyek nem kifejezetten a végzettségünkhöz kötődnek.
- Álljunk úgy a dolgokhoz, ha felvesznek minket egy pénztáros pozícióba, ez csak egy átmeneti megoldás lesz. Közben ugyanúgy keresünk végzettségünknek megfelelő pozíciót.
- Számolnunk kell azzal is, hogy egyes helyeken azt mondhatják majd, hogy túlképzettek vagyunk, ezért nem vesznek fel. Előfordulhat az ellenkezője is, hogy régóta keresnek olyan embert, akire rá lehet bízni a kasszát!
- Ha úgy gondoljuk, akkor igénybe vehetjük a Munkaügyi Központ segítségét is. A Hivatal tud nekünk segíteni abban, hogy el tudjunk helyezkedni. Amennyiben adódik lehetőség, kiközvetítenek bennünket egy vállalathoz.
- Álláskeresés kapcsán vessük be minden kapcsolatunkat. Érdeklődjünk barátoknál, ismerősöknél, tudnak-e megüresedett pozícióról, vagy bevinnék-e önéletrajzunkat oda, ahol ők dolgoznak.
- Barátok, ismerősök révén sokkal könnyebb elhelyezkedni, mint amikor saját magunk esünk neki a munkakeresésnek!
Fontos, hogy ne adjuk fel! Akármilyen nehéz is ma a helyzet, addig kell keresni, ameddig nem találjuk meg az ideális munkakört! Előbb, vagy utóbb sikerülni fog! … J
