Meg tudjuk e különböztetni az ártatlan csevegést a pletykálkodástól? A csevegés könnyed beszélgetésnek minősül két fél között, míg ezzel szemben a pletyka negatív, és ártó hatású. Kellemetlen is egyben, hiszen egy harmadik félről szólnak az információk. A pletyka sok esetben torzított, és egyáltalán nem biztos, hogy van valóságalapja.
Mindezekkel szemben beszélhetünk pozitív értelemben vett pletykáról is, mint amikor híre megy a részlegen, hogy fizetésemelést kapunk, vagy megkapjuk az év végi prémiumot. Annak is híre mehet, hogy részesülhetünk egyéb juttatásokban is, mint például egy havi sportbérlet. Mindez akkor csaphat át negatív pletykába, ha ezek a hírek alaptalanok, és semmi nem igaz belőlük.
A pletykáról érdemes tudni azt is, hogy milyen szövegkörnyezetben hangzik el. Nézzünk erre egy egyszerű példát. Egyik munkatársunk vezetői pozícióba lépett. Amennyiben ez lekezelően hangzik el, akkor negatív pletykának minősül, ha azonban örülünk a kinevezésének, akkor pedig pozitív.
A pletykának vajon milyen hatásai lehetnek egy szervezetre nézve?
- Generálja a belső konfliktust, és csökkenti a munkamorált,
- Feszültséget eredményez, a jó munkahelyi légkör átváltozik mérgező légkörré, ahol egyre nehezebb dolgozni
- Átrendezi a bizalmi viszonyokat, és klikkesedés figyelhető meg a csapatnál! Multinacionális cégeknél a leggyakrabban csapatban kell együtt dolgozni, ezért kell vigyázni a pletykálkodással!
Fontos, hogy a belső kommunikáció hatékony legyen egy szervezetnél. Ha a vezetőség nem kommunikálja le hitelesen a változásokat, akkor indulhat el a pletyka. Elbocsátások, fizetéscsökkentés, mindezek a negatív pletyka alapkövei. A munkavállalói oldalról sok esetben az irigység állhat a pletykálkodás mögött, ha valakit kibeszélnek. Mi lehet a megoldása annak, hogy a folyamatos pletykálkodás megszűnjön? Nyitottság, és őszinte kommunikáció, mind vállalati, és munkavállalói oldalról.
