Már nem a britekhez mennek dolgozni Európából, inkább Ausztria ázsiója emelkedett az utóbbi években. Egyre inkább a lengyelek kínálnak lehetőségeket a munkavállalóknak.
Tíz évvel a Brexit-népszavazás után jelentősen átalakultak az európai gazdasági és munkaerőpiaci viszonyok. Nagy-Britannia korábbi vonzereje megkopott, miközben Lengyelország már a britek számára is érdekes célpont, a magyar munkavállalók pedig egyre inkább Ausztria felé fordulnak. De Európa is megérezte a Brexitet: a franciák már nyíltan az Európai Unióba való visszatérésre biztatják Londont. Évtizedeken keresztül a jobb fizetés és a magasabb életszínvonal reményében kelet-közép-európaiak százezrei indultak Nagy-Britanniába. A 2004-es uniós bővítés után különösen sok lengyel munkavállaló választotta a szigetországot, de a magyarok körében is London számított az egyik legnépszerűbb célpontnak. A Brexit azonban jelentősen átalakította a helyzetet: a szabad munkavállalás megszűnése, a bevándorlási szabályok szigorítása és a megélhetési költségek emelkedése egyaránt hozzájárult a brit munkaerőpiac vonzerejének csökkenéséhez. A változás egyik legérdekesebb jele, hogy már brit állampolgárok is Lengyelországban keresik a boldogulást.
A The Times riportja egy brit vízvezeték-szerelő történetén keresztül mutatta be, miért dönthet úgy egy nyugat-európai család, hogy éppen Lengyelországban kezd új életet. A lengyel gazdaság az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődésen ment keresztül. A 2004-es uniós csatlakozás idején még magas munkanélküliséggel és a nyugat-európainál lényegesen alacsonyabb bérekkel küzdő ország mára a térség egyik legfontosabb gazdasági központjává vált. Lengyelország már nem csupán azoknak kínál lehetőséget, akik hosszú külföldi tartózkodás után hazatérnének, hanem olyan briteknek is, akik kedvezőbb életkörülményeket keresnek. A vonzerőt több tényező magyarázhatja: a lakhatási és szolgáltatási költségek, a fejlődő infrastruktúra, valamint a családok számára elérhető támogatások.Bár a brit bérek számos ágazatban továbbra is magasabbak, a megélhetés költségei miatt ez nem feltétlenül jelent arányosan magasabb elkölthető jövedelmet. A folyamat természetesen nem jelenti azt, hogy a brit munkavállalók tömegesen Lengyelországba költöznének, azt azonban jól mutatja, hogy a korábban megszokott kelet–nyugati migrációs irány már nem kizárólagos.
A magyaroknál is megfordult a helyzet:
Ausztria átvette Nagy-Britannia helyét. A magyar kivándorlási adatok szintén jelentős változásról árulkodnak. A 2010-es évek közepén Nagy-Britannia még a magyar munkavállalók egyik legfontosabb célországa volt, azóta azonban drasztikusan visszaesett az oda költözők száma. A Központi Statisztikai Hivatal korábban közölt adatai szerint 2015-ben még 7169 magyar állampolgár költözött az Egyesült Királyságba, 2025-ben viszont már mindössze 711-en választották a szigetországot. Ezzel párhuzamosan Ausztria szerepe jelentősen megerősödött. Míg 2015-ben 7843 magyar állampolgár költözött nyugati szomszédunkhoz, 2025-ben már 23 019-en. Ez azt jelenti, hogy 2025-ben több mint harmincszor annyi magyar választotta Ausztriát, mint Nagy-Britanniát. Ausztria népszerűségében a magasabb keresetek mellett a földrajzi közelség is meghatározó szerepet játszhat. A magyar munkavállalók számára a szomszédos országban való elhelyezkedés sok esetben nem követeli meg a családi és társadalmi kapcsolatok teljes feladását, sőt bizonyos térségekből akár napi ingázással is megoldható a munkavállalás.
Fontos ugyanakkor, hogy ezek az adatok nem bizonyítják a Nagy-Britanniából Ausztriába történő közvetlen átköltözést. A statisztikák azt mutatják, hogy az újonnan kivándorló magyarok célországai között alapvetően átrendeződtek az erőviszonyok. A brit célú kivándorlás visszaesésében a Brexit is szerepet játszhatott. Az Egyesült Királyság 2021. január 1-jétől megszüntette az uniós állampolgárok szabad munkavállalását, így az újonnan érkező magyaroknak és lengyeleknek már a brit bevándorlási rendszer követelményeit kell teljesíteniük. A munkavállalási vízum megszerzéséhez jellemzően megfelelő állásajánlat, szponzorálásra jogosult munkáltató, meghatározott fizetési szint és igazolt angolnyelv-tudás szükséges. Mindez különösen azok számára jelenthet akadályt, akik korábban a vendéglátásban, a kereskedelemben vagy más, alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörökben helyezkedtek el.
A brit megélhetési költségek emelkedése szintén hozzájárulhatott az ország vonzerejének csökkenéséhez. A magas lakbérek és a mindennapi kiadások jelentősen csökkenthetik a külföldi munkavállalás pénzügyi előnyeit, még akkor is, ha a brit bérek számos ágazatban továbbra is meghaladják a kelet-közép-európai kereseteket. Miközben a Brexit gazdasági következményei továbbra is éreztetik hatásukat, újabb fordulat körvonalazódik a brit–európai kapcsolatokban. Roland Lescure francia pénzügyminiszter nyíltan arra biztatta Nagy-Britanniát, hogy térjen vissza az Európai Unióba. A BBC beszámolója szerint a francia politikus azt követően beszélt erről, hogy Andy Burnham brit miniszterelnök felvetette: egy jövőbeli munkáspárti választási programban akár egy második Brexit-népszavazás is szerepelhet. Burnham szerint az Egyesült Királyságnak valamennyi lehetőséget mérlegelnie kell, a jelenlegi helyzet fenntartásától kezdve a vámunióhoz vagy az egységes piachoz történő csatlakozáson át egészen a teljes uniós visszatérésig. Jöjjenek vissza, bármikor – üzente a briteknek Lescure, aki szerint az uniós tagság ugyan nehézségekkel is jár, de lehetőséget biztosít arra, hogy a tagállamok közösen kezeljék a világgazdasági kihívásokat.
A francia pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a döntés természetesen a brit választók kezében van. A vita különösen az Európai Unió tervezett Made in Europe programja miatt vált aktuálissá. A kezdeményezés célja, hogy az európai gyártókat előnyben részesítse a közbeszerzéseknél és az állami támogatásoknál, elsősorban a kínai versenytársakkal szemben. A brit kormány azonban attól tart, hogy az intézkedések hátrányosan érinthetik az ország iparát és beszállítói láncait. Különösen az autóipar számára jelenthet problémát, ha a brit vállalatok kimaradnak az európai kedvezményekből. Lescure erre egyértelmű választ adott: ha Nagy-Britannia visszatérne az Európai Unióba, ismét részt vehetne a közös döntések meghozatalában. A Brexit utáni évtized egyik legfontosabb fejleménye, hogy a munkavállalók számára korábban magától értetődő gazdasági útvonalak átalakulóban vannak. Lengyelország fejlődése már brit családokat is arra ösztönöz, hogy Közép-Európában keressenek új lehetőségeket, a magyar kivándorlók körében pedig Ausztria vált meghatározó célországgá.
Forrás: vg.hu
