Tovább nő az orvoshiány az alapellátásban az utóbbi időben. Az országban több helyen nincs háziorvos, a körzetek túlterheltek, az orvosok nyugdíjasként is dolgoznak. A hátrányos helyzetű megyékben a legnehezebb háziorvost találni.
Meglettek a következményei a kormány reformtervének: soha ilyen tempóban nem üresedtek meg háziorvosi praxisok. Mi történt? Tavaly év elejéhez képest közel ötven százalékkal nőtt a tartósan ellátatlan háziorvosi praxisok száma. Már a korábban kedvezőbb helyzetben levő központi régióban is nagyok a bajok: a megyék között 2016-ban még 16. helyen álló főváros jelenleg már a második az üres praxisok számát tekintve, írja a Válasz Online.
Államosítás és a centralizálás
A kormány ismét az államosításban és a centralizálásban látja a gyógyírt, elvenné az önkormányzatoktól a szolgálatokat, és hozzányúlna a háziorvosok praxisjogához is. Az első hatások drámaiak. Miért fontos ez? A lakosság is egyre elégedetlenebb a háziorvosi rendszerrel, pedig egy kisebb panasz esetén lényegében ez maradt az egészségügy egyetlen gyorsan elérhető része. Az állam nem abban teszi érdekeltté a szolgálatokat, hogy színvonalasabb ellátással versengjenek a betegekért.
A mindenkori egészségügyi kormányzat inkább úgy tekint rájuk, mint „beutaló és pénzszoró automatákra”, akik mindenkit tovább küldözgetnek, agyonterhelve a szakrendelőket és a kórházakat, és az ő meggondolatlanságuk az oka a laboratóriumi, a gyógyszer- vagy éppen a gyógyászatisegédeszköz-kassza korábbi elszállásának. Meg kellett tehát rendszabályozni őket, és az egymás utáni kormányok jól meg is rendszabályozták, írják. Kontextus.
Jutási és letelepedési támogatás
A kormány régóta tisztában van a bajokkal, ezért indított első praxishoz jutási és letelepedési támogatást. Az öt évnél régebben üres praxisok betöltésére például nettó 20 millió forintos támogatást lehet igényelni, ha valaki hat évet aláír. Ám 2024-ben még mindig ugyanannyi pénzt lehet elnyerni, mint 2017-ben. A nagyvárosokban 20 millió forint nem elegendő az otthonteremtéshez, falusi doktor pedig már alig van.
A falvak jelentős része elvesztette az értelmiségét, már sem ott lakó tanítójuk, sem papjuk, sem gyógyszerészük nincs. Szinte biztosra vehető, hogy az orvos sem fog odaköltözni; városi, nagyvárosi bázist teremt majd, ahol a házastársa is talál munkát, van bölcsőde és a nagyobb gyerekeknek is biztosított a megfelelő minőségű oktatás. A 20 millióból még a rossz terepviszonyokat tűrő kátyúbiztos autónak is ki kellene jönnie, mert a doktorok akár napi 100-150 kilométert is megtehetnek.
Idén ötvenen nyújtottak be pályázatot.
Nem tolonganak. Mi következik ebből? Üres körzet van bőven, tudnának miből válogatni. A háziorvosi szolgálatok ellehetetlenülésének folyamatát leginkább a tartósan, hat hónapnál hosszabb ideje betöltetlen praxisok számának alakulásán lehet érzékelni. 2016-ban 252 ilyen szolgálat volt, tavaly augusztusban 659, és a folyamat azóta pörgött fel leginkább, januárban már 826, augusztus 9-én 910 hiányzó háziorvosnál tartottunk.
Másfél év alatt közel ötven százalékos a növekedés. Mi jön ezután? A nehézségek egyelőre maradnak, a helyzetet úgy oldanák meg, hogy az 1200-nál kevesebb felnőtt és 400 gyereknél kisebb praxisokat és az üreseket egy tollvonással megszüntetnék. Így egycsapásra megszűnne a háziorvoshiány. Legalábbis papíron. Ám az orvosok elsősorban az Alföldről és Északkelet-Magyarországról hiányoznak, a minikörzetek pedig a fővárosban és a Dunántúl aprófalvas térségeiben találhatóak. Nem mindig lehet őket összepárosítani.
Forrás: forbes.hu
