Hiába a komoly munkaerőhiány, a fiatal felnőttek egy jelentős csoportját mégsem sikerül bevonni se a munkaerőpiacra, se az oktatásba, így nagy tartalékok maradnak kiaknázatlanul – írja a G7. A statisztikák szerint tavaly a 20-34 éves korosztály 16,5 százaléka tartozott idei európai uniós szinten, ami 15 millió fiatalt jelent. Az arányok azonban országonként elég nagy eltérést mutatnak: főleg délen és kisebb mértékben keleten jelent problémát a fiatalok passzivitása.
Európa középső és északi országai jobban állnak ebben a tekintetben. Olaszországban a legrosszabb a helyzet, ott a NEET-csoport a korosztály 28,9 százalékát teszi ki a 2018-as adatok alapján. Magyarországon ennél jobb a helyzet, nálunk 17 százalék a se nem tanuló, se nem dolgozó 20-34 évesek aránya, azaz csak fél százalékkal haladjuk meg az uniós átlagot. Ez viszont még így is 340 ezer fiatalt jelent. A statisztikák szerint 2013 óta folyamatosan javul a magyarországi arány, bár a nők körében 2016 óta alig változott a helyzet. Tavaly a 20-34 éves férfiak 7,8 százaléka, míg a nők 26,6 százaléka tartozott a NEET-csoportba. Ez a nagy különbséget részben betudható a gyerekvállalás miatti kiesésnek, de keleten még így is sokkal nagyobb a nemek közötti különbség, ami arra utal, hogy más tényezők is közrejátszhatnak: a régió iparközpontú gazdasági szerkezete, illetve a nők munkaerőpiaci hátrányos megkülönböztetése és a velük szembeni társadalmi elvárások.
Forrás: index.hu
