Több dolog akadályozza a nőket az IT-karrierjükben

A vállalatok több mint felének okozott nehézséget 2019-ben a szabad IT pozícióik betöltése. A cégvezetők szerint elsősorban a jelentkezők hiánya, a nem megfelelő szintű szakértelem és tapasztalat, valamint a magas fizetési igények tették nehézzé vagy sikertelenné a toborzást. Pozitív irányba halad hazánkban a nők IKT iparágban való foglalkoztatása, de az arányuk növeléséhez szemléletváltásra, nyitottságra, valamint az informatikai képzésekben résztvevő nők számának növelésére van szükség az IVSZ szerint.

Az IVSZ, ITM és KIFÜ által 2021 elején kiadott munkaerőpiaci felmérés szerint a hazai szakemberkibocsátás nem követi a munkaerőkereslet növekedését, így két éven belül, 2023 végére a foglalkoztatási potenciál a 44 ezret is elérheti. Az EU-ban kb. 8,4 millió IKT szakember van jelen a munkaerőpiacon, és átlagosan csupán 18,5 százalékuk nő. A nők számának növelése az IKT szektorban jelentős tartalékot jelenthet a munkaerőpiac számára, illetve hosszú távon a nemek közti bérszakadék csökkenését is jelentené – emeli ki az IVSZ. A szövetség széleskörű felmérést végzett annak céljából, hogy minél teljesebb képet kapjon a nők helyzetéről az IKT szektorban munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt. A kérdésekre válaszoló vállalatok az általános hazai viszonyoknak megfelelő, 20% alatti arányban foglalkoztatnak nőket. Ők jellemzően back office, pénzügy, HR, marketing, sales területen dolgoznak, itt válnak vezetővé, azonban az IKT-tól az üzleti terület felé haladva emelkedik a nők aránya. Az alacsony arány távolról sem jelent vonakodást a vállalatok részéről, hogy nőket alkalmazzanak: hiába szeretnék őket felvenni, nincs elegendő jelölt a munkaerőpiacon, aminek első számú oka, hogy a felsőoktatás alacsony számban bocsát ki nőket. A felmérés a női munkavállalók attitűdjét is vizsgálta azzal kapcsolatban, hogy milyen akadályokat érzékelnek a karrierjük során. A válaszadók 35%-a a sztereotípiákat jelölte meg hátráltató tényezőként, amelyek azonban elsősorban nem az iparágon belül, hanem a társadalmi környezetükben (ügyfél oldalon, oktatásban, családi és baráti körben) jelennek meg.

 

A válaszok között nagy hangsúllyal található meg a családi élet előnyben részesítése, amivel összefügg az a feltevés is, hogy az IKT vállalatok nem elég rugalmasak a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban. A felmérés ugyanakkor azt is megállapította, hogy a cégek egyre nyitottabbak ezen a téren is. A kutatás azt is vizsgálta, hogy a női munkavállalók, illetve az IKT cégek szerint mennyire nyitott a szektor a női munkavállalók alkalmazására. A válaszok alapján a két fél eltérően értelmezi a nyitottság fogalmát: a cégek ezt sok esetben magával a foglalkoztatással azonosítják, miközben a munkavállalók szerint a nyitottság ennél jóval többről szól (vállalati kultúráról, pszichológiai biztonságról), és nem elegendő az, ha a szervezet vezetője nyitott, az egész szervezetnek annak kell lennie, hiszen a női munkavállalónak is elsősorban a cég egészéről van tapasztalata, megítélése. A felmérés szerint bár az utóbbi években elkezdődött egy pozitív folyamat, még mindig fontos kérdés a nők foglalkoztatása, az IKT szektoron belül és kívül egyaránt. A problémakör komplex, és többoldali szemléletváltás szükséges. Egyrészt a vállalatok részéről kulcsfontosságú, hogy megértsék a diverzitás fontosságát és előnyét a szervezetre nézve, az általuk foglalkoztatott különböző célcsoportok igényeit, és a foglalkoztatási gyakorlatukat ennek megfelelően alakítsák. A vállalatoknak el kell érniük, hogy a pszichológiai biztonság a szervezeti kultúra részévé váljon, valamint támogassák a nők foglalkoztatását az alapvetően férfiak által dominált csapatban. Másrészt, a nők részéről is szükséges egyfajta szemléletváltás, hogy bízzanak magukban és szakmai felkészültségükben, ne higgyenek a sztereotípiáknak, merjenek bátran belevágni az IT karrierbe – emeli ki a szövetség. A női munkavállalók számára készített kérdőív kitért arra is, hogy mi motiválja őket a legjobban, hogy az informatikai szektorban helyezkedjenek el. A 30 év alatti válaszadók a magas jövedelmet említették top motivátorként, a 30 és 40 közöttiek a fejlődést és távmunka lehetőségét tartják fontosnak, míg a 40 fölöttiek az új technológiák megismerését tették az első helyre.

Forrás: hwsw.hu

További cikkek