Hol a határ a foglalkoztatásban – Elértük a csúcsot ?

A központi Statisztikai Hivatal első negyedéves elemzése szerint, csúcson van a magyar foglalkoztatottság.  A foglalkoztatás bővülésének üteme jelentősen visszaesett 2017 óta, ahogy igen nagy mértékben csökkent a mobilizálható munkaerő-tartalék is, a  növekedés ugyanakkor még kitart, így az idei első negyedévben 1,4 százalékkal lett több dolgozó magyar, akiknek a száma elérte a 4,497 millió főt.

A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra nőtt, amit úgy sikerült elérni, hogy közben 37 ezerrel csökkent a közfoglalkoztatottak száma, amely azonban még így is 121 ezret tesz ki. A visszaesést azzal magyarázzák, hogy 2017 óta folyamatosan nőtt minimálbér és a közfoglalkoztatási bérek közötti különbség, de a munkaerőhiány miatt már a munkaerőpiacon is jóval könnyebb elhelyezkedni. Ami nem változott: a közfoglalkoztatottak közel kétharmada továbbra is az Észak-Magyarországon, illetve az Észak-Alföldön él. Amennyiben a nemek szerinti bontást nézzük: mindkét nem esetében javulás történt, ám a férfiak körében a foglalkoztatási mutatók összességében is kedvezőbbek, jelentősebb volt a növekedés. A nők alacsonyabb foglalkoztatási szintjének pedig a következő a magyarázata a KSH szerint: a gyermekvállalás, gyermekgondozás miatt többnyire a nők kerülnek ki átmenetileg a foglalkoztatásból, az idősgondozás, illetve egyéb családi kötöttségek is főként az ő foglalkoztatásukat befolyásolja, a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségével is csak a nők élhetnek. A statisztika alátámasztja ezt: amíg a férfiaknál egy év alatt 45,6 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, addig a nőknél csak 16,3 ezer volt a gyarapodás. 2010-hez képest ugyanezek a számok: 520,6 ezer vs. 297,7 ezer. A potenciális munkaerő-tartalék alakulása, 2019. I. negyedév Hiába a 80 ezer betöltetlen munkahely, az első negyedévben regisztrált 166 ezer álláskereső 37,6 százaléka egy évnél régebb óta keres magának munkahelyet, minden ötödik munkanélküli pedig legalább két éve keres munkát. Mindez azt is jelenti, hogy az idei év elején Magyarországon átlagosan 13,9 hónapot kellett álláskereséssel töltenie annak, aki dolgozni akart. Fontos kiemelni, hogy mindezzel együtt folyamatosan csökken a potenciális munkaerő-tartalék is. Ide tartoznak a munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő állástalanok. Számuk az első félévben 303 ezret tett ki, ami 24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

Forrás: hvg.hu

További cikkek

Keresik a szakmunkásokatKeresik a szakmunkásokat

A szak-, betanított- és segédmunkásokat toborzó hirdetések számát vizsgálva szignifikáns ugrást láthatunk a tavalyi évhez képest: 61 százalékkal több hirdetés került ki Magyarország piacvezető állásportáljára 2021-ben.A havi bérigény nőtt 2021-re,