Nagyon alacsony a magyar tanulók foglalkoztatottsága uniós szinten – ez derül ki az Eurostat legfrissebb felméréséből. Az uniós statisztikai hivatal szerint 2020-ban az Európai Unióban a 15 és 24 év közötti korcsoport tanulóinak 18,4 százaléka dolgozott és tanult egyidejűleg, míg Magyarország 3,3 százalékos aránya a negyedik legalacsonyabb érték volt a tagállamok között.
A legtöbb diák Hollandiában dolgozott (57,8 százalék), Dániában minden második, Németországban és Ausztriában minden harmadik tanuló vállalt munkát iskola mellett. Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint május–július hónapban 267 ezren dolgoztak ebből a korosztályból, döntően olyanok, akik már kikerültek az iskolapadból. A 600 ezer középiskolában vagy felsőoktatásban tanulóból csak pár tízezer végez valamilyen munkát tanulmányai mellett. Továbbra is nagy a munkaerőpiaci tartalék a 15 és 24 év közötti korcsoport tanulói között, ők iskola mellett részmunkaidőben, a duális képzés keretein belül, illetve egyéb atipikus foglalkoztatási formában is dolgozhatnak – mondta a VG-nek Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrum vezetője. A munkaerőpiaci szakértő hangsúlyozta, hogy a humán erőforrás területén innovációra lenne szükség ahhoz, hogy például a felsőoktatásban tanuló diákokat foglalkoztatni tudják. Egy diák az egyetem mellett nem tud négyórás műszakot vállalni, mivel az órarendje nem engedi meg. Emiatt más típusú munkaszerződésekre is szükség van, amivel az a probléma, hogy a kkv-k esetében sokszor nem biztos, hogy megfelelő módon tudják kezelni ezeket a jogi formákat. Meggyőződésem, hogy akkor lehet a diákokat nagyobb létszámban és nagyobb arányban bevonni a munkaerőpiacra, ha például olyan szerződéses mintákat vagy jó gyakorlatokat ismertetünk meg a kkv-kkal, amelyeket könnyebben tudnak használni – hívta fel a figyelmet a munkaerőpiaci szakértő, hozzátéve, hogy például be lehetne mutatni, szabadságok esetében miképp lehet eljárni. Szalai Piroska emlékeztetett arra is, hogy a 2013-ban elindított munkahelyvédelmi akciótervben a 25 év alatti munkavállalók után a szociális hozzájárulási adónak (szocho) csak a felét kellett megfizetniük a munkáltatóknak – ráadásul akkor még 27 százalék volt a szocho mértéke –, ez pedig erősen meglódította a fiatalok munkavállalását. Előtte ugyanis 18 százalék volt a foglalkoztatási ráta, ami egészen 28 százalékig emelkedett. Bár igaz, hogy ha az utóbbi adatot nézzük, a 28-ból 24 százalék csak dolgozott, és már nem tanult. A szakértő kitért arra is, hogy a járvány hatására csökkent a fiatalok foglalkoztatottsági rátája, amit azzal magyarázott, hogy a karanténidőszak alatt a duális képzésben részt vevő diákok kiestek a munkavégzésből. Ösztönzőleg hathat a fiatalok foglalkoztatottságára a jövő évtől érvényes adókedvezmény – mondta Szalai Piroska a 25 év alattiak január elsejétől esedékes személyijövedelemadó-kedvezményével kapcsolatban. A kormány tervei szerint 270-280 ezer diákot érinthet közvetlenül az adómentesség, ami a nettó bérben 30-40 ezer forint pluszt hozhat havi szinten. A szakértő szerint ez azért is fontos, mert a diákok, pályakezdők munkavállalásánál az egyik legfontosabb motiváció a magasabb bér.
Forrás: vg.hu
