Nehéz itthon munkaerőt találni, ezért egyre inkább szükség van a külföldi munkatársakra. A szakemberek szerint a hazai munkarő elvándorlását a bérek rendezésével lehet megállítani.
A következő években elkerülhetetlen lesz Magyarországon a külföldi munkaerő egyre intenzívebb alkalmazása, mert folyamatosan csökken a hazai munkaképes lakosság. Évi akár 30-40 ezer dolgozó pótlására is szükség lehet. „Ideje volt módosítani az idegenrendészeti törvényen, mert 16 éve íródott, és meghaladta az idő. Nem rossz a mostani törvény, de elég sok újdonságot hoz, ami szigorításként értelmezhető” – mondta a Portfolio megkeresésére Maier Dávid, a Terendo ügyvezetője. Az ázsiai munkavállalók közvetítésével foglalkozó cég vezetője elmondta: magyar munkavállalók magyarországi közvetítésével egy idő után leálltak, mert rendkívül nehéz idehaza munkaerőt találni a tartósan munkanélküliek között.
A munkaerőpiaci helyzet szorosan összefügg a bérhelyzettel és az oktatás színvonalával
A jelenséggel kapcsolatban Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta: ez a tendencia már évek óta tart, és ehhez jön hozzá még az elvándorlás is. „A pár százezer fős munkaerő-tartalék nagyon nehezen integrálható a munkaerőpiacra, komoly kormányzati programmal, nagy költséggel hosszú idő alatt lehetne felzárkóztatni őket. A munkaerőpiaci helyzet szorosan összefügg a bérhelyzettel és az oktatás színvonalával. Az elvándorlás csak bérfelzárkóztatással állítható meg” – emelte ki Zlati Róbert. Zlati Róbert szerint Az új idegenrendészeti törvény kapcsán pozitív változás, hogy a cégeknek már nem elegendő csak nyilatkozni arról, hogy az adott pozíciót nem tudták betölteni magyar munkavállalóval, hanem egy kötelező gyorsított közvetítés is lesz – érvelt az új jogszabály mellett.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy véli: a külföldi munkaerő egyszerű válasznak tűnik, a cégeket ösztönözni kellene kormányzati eszközökkel – például adókedvezményekkel, támogatásokkal – az inaktívak foglalkoztatására, illetve arra is, hogy különböző belső, céges képzéseket indítsanak számukra. Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke is úgy látja, hogy az évi 30-40 ezer munkavállaló kiesésének pótlására nincs elegendő munkaerő-tartalék a hazai piacon. „A közszférában még nagyobb lehet majd a probléma, de gond az is a munkaerőpiacon, hogy a fiatalokat nem érdekli a fizikai munka. Emiatt nehéz helyzetben vannak a feldolgozóipari cégek és az építkezések is. Sőt, hiába ígér a honvédség bruttó 737 ezer forintos kezdő fizetést a fiataloknak, bár sokan jelentkeznek, alig 1-2 százalékuk marad ott, mert nincsenek hozzászokva a hierarchikus munkavégzéshez. ”
Szigorúbb lesz a törvény
Egyértelműen szigorúbb lesz az új törvény a külföldiek alkalmazása tekintetében. Pozitívnak értékeljük az új szabályozásban, hogy a munkásszállóknak biztosítaniuk kell a férőhelyek legalább 50 százalékát a magyar munkaerő számára – emelte ki Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezetek elnöke szerint a munkásszálló-férőhelyek egy részének megtartása lehetőséget teremt arra, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozókat is alkalmazni lehessen. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a nagyvállalatok automatizációval, robotizációval tudják fokozni a termelékenységüket, és ki tudják váltani az emberi munkaerőt 10 éves távlatban. A középvállalatokra ez már kevésbé jellemző, a kisebb cégekre pedig egyáltalán nem.
A munkaadói szervezet alelnöke ugyanakkor azt is megjegyezte: vannak félelmeik az új idegenrendészeti törvénnyel kapcsolatban, hogy az túl szigorúra sikeredett. Komoly korlát, hogy az előző évi üres álláshelyek számában maximalizálják a behozható külföldi dolgozók számát, holott sok állást egyáltalán nem hirdetnek meg, és így nehéz lesz éven belül reagálni a gazdaság változó, dinamikus igényeire – fogalmazta meg aggályait Rolek Ferenc. A gyáriparos szövetség komoly problémának tartja, hogy ha lejárt a munkaszerződése és a tartózkodási engedélye egy külföldi munkavállalónak, a törvény alapján a munkáltató kötelessége, hogy az illető elhagyja Magyarországot. „A repülőjegyet megveheti a munkáltató, de a munkaadó cég nem egy hatóság, nem kényszeríthet senkit, hogy fel is szálljon a repülőgépre.”
Szükség lehet még törvénymódosításra
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke úgy véli: a külföldi munkaerő-behozatalt is szabályozó törvény szigorítása érzékelhető, és nemcsak azért, mert nem lehet majd „ugrálni” az egyes kategóriák között, tehát, aki beruházási munkára jött, nem dolgozhat később egy már működő cég telephelyén, és fordítva. A törvénytervezet vitája során a MOSZ megfogalmazott változtatási javaslatokat, amelyeket el is küldtek a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak. A MOSZ szükségesnek tartja a munka törvénykönyve módosítását több pontban is, például, hogy tagadja meg a szakhatóság az engedély kiadását, ha a külföldi létszám bevonását tervező munkáltató a megelőző 12 hónapban csoportos létszámleépítést valósított meg.
Forrás: hrportal.hu
