Hamarosan érkeznek a járvány statisztikái. Kétmilliónál jár a koronavírussal megfertőzöttek száma a világon, több mint százezren vesztették életüket a betegség miatt, a gazdasági hatások pedig felbecsülhetetlenek. Április 27-én, kedden tartja áprilisi kamatmeghatározó ülését a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
Az előző, márciusi ülésén a jegybank monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően az alapkamatot 0,9 százalékon, a betéti kamatszintet mínusz 0,05 százalékon hagyta. A bankrendszer likviditásának erősítése érdekében a jegybank felmentést adott a bankoknak a kötelező tartalék teljesítése alól, és hosszú lejáratú, fix kamatozású, fedezett hiteleszközt vezetett be korlátlan keretösszeggel. Az április 7-i nem kamatdöntő ülésén a tanács 95 bázisponttal 1,85 százalékra emelte az O/N fedezett hitel és az egyhetes fedezett hitel kamatát, miközben módosított néhány, a jegybanki kamat alkalmazását érintő szabályt. Az egyhetes betéti eszköz kamata 0,9 százalékon maradt, az eszköz kamatát ezentúl minden héten az aktuális tender meghirdetésekor határozza meg a jegybank. A monetáris tanács döntött arról, hogy az eszköz kamata a kamatfolyosón belül eltérhessen az alapkamattól, akár felfelé, akár lefelé. Újabb beavatkozás nem várható. A CIB Bank elemzői felidézték, hogy az intézkedések egyik célja a piaci likviditás biztosítása, a gazdaság ellátása olcsó forrásokkal, a hitelezés támogatása. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője úgy látja, hogy az MNB rövid távon mindenképp a gazdaság megsegítését tekinti a legfontosabbnak. A járvány makrogazdasági hatásait továbbra is rengeteg bizonytalanság övezi az elemzők szerint. Egyelőre sem a piaci, sem a makrogazdasági változások nem tesznek szükségessé azonnali újabb lépéseket, a jegybank így kivárhat, és a későbbiekben az új fejlemények tükrében dönthet új intézkedésekről. Elkezdenek érkezni a járvány gazdasági statisztikái. Kedden közli a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatottság-munkanélküliség január és március közötti negyedéves adatait. A 2019. decembere és 2020. február vége közötti háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 0,2 százalékkal kevesebb, 4 millió 490 ezer volt, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékos volt. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 7,1 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 5,4 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 20 ezerrel csökkent. A 2019. decembere és 2020. február vége közötti háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt, a munkanélküliek száma alig változott: az egy évvel korábbihoz képest 4 ezerrel csökkent, az egy hónappal korábbiakkal összevetve ugyanannyival emelkedett. A koronavírus-járvány következtében kialakult gazdasági folyamatok ezt az időszakot még nem érintették, így a hatásai egyelőre nem érezhetők a munkaerőpiaci adatokban. Az elemzői vélemények nagyon nagy szórást mutatnak azt illetően, hogy milyen hatással lesz a járvány a magyar gazdaságra. Ennek egyik oka, hogy egyelőre nincsenek adatok a járvány már meglévő hatásairól – a KSH adatközlései most már fokozatosan a járvány időszakát fogják érinteni, így fokozatosan tisztul majd a kép.
Forrás: hvg.hu
