Szeretnének külföldön tapasztalatot szerezni a fiatalok, a hazai oktatással elégedettek, de az itthoni munkavállalásról óvatosan nyilatkoznak, nem biztosak az elhelyezkedésük tekintetében.
Egy friss felmérés szerint a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 46 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal munkát. Ezzel párhuzamosan mindössze minden harmadik diák bízik abban, hogy tanulmányai befejezése után könnyen talál majd állást. A két adat együtt olvasva azt mutatja, hogy a fiatalok karriertervei egyszerre épülnek a nemzetközi tapasztalatszerzés iránti nyitottságra és a hazai elhelyezkedési lehetőségek óvatosabb megítélésére.
A nappali tagozatos felsőoktatási hallgatók 46 százaléka tervezi, hogy legalább egy időre külföldön vállal munkát – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb felméréséből. Ez az arány 3 százalékponttal alacsonyabb a 2025 harmadik negyedévében mért 49 százaléknál. A kutatást jegyző pénzintézet értékelése szerint a nyitottság ennek ellenére továbbra is magas: a hallgatók közel fele számol a külföldi munkavállalás lehetőségével karriertervei részeként. A válaszok alapján ez sokaknál nem végleges kiköltözést jelent, hanem a szakmai tapasztalat, a nyelvtudás és a nemzetközi rutin megszerzésének lehetőségét – egy állomást a hosszabb távú tervekben, amely később a hazai elhelyezkedésben is előnyt jelenthet.
„Beszédes, hogy miközben a hallgatók közel fele nyitott arra, hogy legalább egy időre külföldön vállaljon munkát, mindössze minden harmadik diák bízik abban, hogy könnyen talál majd állást az iskola befejezése után” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H lakossági marketingvezetője. Hozzátette: mivel a külföldi munkavállalás és az álláskeresés egyaránt szakmai és anyagi felkészülést igényel, a tudatos karrier- és pénzügyi tervezés már a felsőoktatási évek alatt kiemelten fontos.
A nemzetközi mobilitás iránti nyitottság nem korlátozódik a munkavállalásra: a nappali tagozatos hallgatók 33 százaléka azt is tervezi, hogy legalább egy időre külföldön tanul. Ebben azonban jelentős területi különbségek mutatkoznak. A fővárosban tanulók körében az arány kiemelten magas, 41 százalék, míg a kisebb városokban tanulóknál mindössze 17 százalék. A hallgatók saját elhelyezkedési esélyeiket óvatosan ítélik meg: 33 százalékuk gondolja úgy, hogy tanulmányai befejezése után inkább vagy nagyon könnyen talál majd állást. A kutatás összegzése szerint ez az elmúlt években megszokottnál alacsonyabb arány, ami arra utalhat, hogy a gazdasági környezet bizonytalanságai és a munkaerőpiac változásai a fiatalok várakozásaiban is megjelennek.
A külföldi munkavállalási szándék ugyanakkor nem a tanulmányokkal való elégedetlenségből fakad: a diákok 61 százaléka úgy érzi, azt tanulja, ami valóban érdekli, és szívesen is foglalkozik vele. A K&H ifjúsági index a 19–29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait vizsgálja többek között a lakhatás, a munka, az előrelépési lehetőségek, az oktatás, az egészség és a család területén. A minta összetétele nem, korcsoport, régió, településtípus, befejezett iskolai végzettség és gazdasági aktivitás alapján reprezentálja a magyarországi 19–29 éves városi lakosságot. A felmérésben 300 fő vett részt, a hibahatár maximuma +/- 5,7 százalék. Az adatfelvétel 2026. május 4. és 19. között zajlott.
Forrás: index.hu
