Egy év alatt kell újraírni a teljes tantervet: így reagálhat az oktatás a munkaerőpiacra

Megszűnik a jelenlegi OKJ-s képzési rendszer, jövőre már új szakmákat tanulnak a diákok. A szakszervezeti vezető szerint kevés az az egy év az átálláshoz, de Parragh László kamarai elnök nem aggódik.Jövő szeptembertől ezúttal a szakmát adó képzések alakulnak át teljesen: szakgimnáziumok helyett jönnek az ötéves technikumok, és teljes átalakítás jön a jelenlegi OKJ-s képzéseknél is. Arról még nem lehet konkrétumokat tudni, hogy pontosan mit, hol és hogyan tanuljanak a diákok, vagy az új szakmára vágyó felnőttek, akik most több mint egymillióan vannak – írja a hvg.hu.Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) helyettes államtitkára, Pölöskei Gáborné elmondta, hogy a jövőre bevezetendő új szisztéma jobban igazodik majd a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez. A 760 szakmát tartalmazó Országos Képzési Jegyzék megszűnik, a szakmák számát 175-re csökkentik, döntő részben az eddigi képzések összevonásával. A “széles alaptudást biztosító” úgynevezett alapszakmákat csak iskolában lehet majd tanulni nappali vagy esti képzésen, míg a rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítéseket kizárólag felnőttképzésben lehet majd elsajátítani. Elvileg ezzel a kettéosztott rendszerrel gyorsabban lehetne reagálni a munkaerőpiaci változásokra.Egyelőre viszont nem tudni, hogy a most elérhető szakmák közül melyekből jönnek létre az alapszakmák, és miket tartanak meg specializációnak, nem világos a kettő közti átjárhatóság. Mit ér a gyorsképzésen szerzett papír, és mi ér többletpontot a felsőoktatásban?Nem tudjuk, mi marad, és mi megy a levesbe, nagy a bizonytalanság, és ez nem jó. A felnőttképző intézmények nem tudják, most mit hirdessenek meg – mondta Tóth Réka felnőttképzési szakértő, az egyik nagy képző intézet, a Perfekt Zrt. munkatársa. A Szakképzés 4.0 szerint itthon az is önálló képesítést ér (pl. emelőgép-kezelő), ami külföldön nem, a munkerőpiacon pedig problémát okoz, hogy a széttagoltság miatt nehéz más országok képesítéseivel megfeleltetni a magyar papírt. A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, Tóth József a finneket hozta fel pozitív példának: míg itthon valaki festőként (esetleg festő-mázolóként) végez, addig a finneknél felületkezelő képesítést szerez, amivel alapjáraton ért a festéshez, burkoláshoz, illetve az autófényezéshez is. Ebből specializálódhat később tovább. Tóth szerint hátrány lehet a munkaerőpiacon csak egy általánosabb alapszakmát tudni: amilyen gyorsan változnak a technológiák, a mobilitást erősíti, ha egy szélesebb tudással rendelkezik a fiatal. Az is kérdéses, a képzési idő elég-e a széleskörű tudás megszerzéséhez. Jelenleg, ha valaki bölcsész végzettséggel mérlegképes könyvelővé akar válni, akkor van iskolarendszer szerinti nappali (2 tanév, 2000 óra) és esti képzés (ami ennek a fele) illetve felnőttképzés is (ami 500 óra), ám a papírt meg lehet szerezni három részterület elvégzése után is. A jövőben amennyiben ez alapszakma (vagy annak része) lesz, akkor kizárólag iskolában lehet tanulni, és azt sem tudni, mi lesz a mostani részképzésekkel. A szakképzés megreformálásában kulcsszerepet játszó Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai elnöke, Parragh László a felnőttképzést kitörési pontnak tartja, azt mondja, ott kell minél nagyobb teret adni a vállalatoknak, hogy maguk képezzék tovább a dolgozóikat. A fiatal pedig eldöntheti, hogy megelégszik azzal, hogy az üzemben használja tudását, vagy elmegy felnőttképzésbe és szerez róla papírt. Parragh szerint előnye és hátránya is van a vállalatok beleszólásának: óriási előny, hogy így a reálgazdaságból érkeznek az információk, a hátrány viszont az, hogy minden cég a maga érdekeit akarja képviselni. Tóth Réka szakértő szerint a képzési rendszer rugalmasságát és a versenyképességet az segíthetné, ha a munkaerőpiac határozhatná meg, milyen képzést kell hosszabban az iskolarendszerben tanítani, és melyeket érdemes rövidebb idő alatt, a felnőttképzésben. Viszont ha az összes tantervet újra kell majd írni, arra Tóth szerint nem lesz elég az egy év. Különösen úgy, hogy ő még egy kész szakmai anyagot sem látott az ágazati készségtanácsoktól.

Tóth úgy véli, ha az általános építőipari szakmát vesszük alapul, akkor az eddigi kőművesoktatónak értenie kell majd a burkoláshoz, festéshez, a faipar egy részéhez, a gipszhez és a kőhöz is, ilyen komplex tudású szakoktató viszont nincs a rendszerben. Parragh László szerint viszont nem ördögtől való, hogy a pedagógus is tanuljon, meg kell tanulnia a tanárnak a tananyagot. Most is jelennek meg új szakmák, amelyek korábban nem léteztek. Tóth Réka szerint a ritmus felvétele a könnyebbik rész, a kulcskérdés inkább az, a korszerűsített ismeret azonnal beérkezik-e a cégektől az iskolákba. Bár üdvözölnénk, ha az átalakítás szakmailag magasabb minőségű és költséghatékony rendszert eredményezne, amellyel hosszabb távon számolnak, de a meglepetésszerű és gyors átalakítás jogos aggodalmat kelt bennünk – fogalmazott a szakértő. Nagy kérdés, hogy mi lesz az egyházi fenntartású, illetve a magániskolákkal, ahol a diákok egyötöde tanul. A Szakképzés 4.0 szerint az egyházi intézmények elsősorban a humán és szociális ágazatokban kapnának nagyobb szerepet, “a gazdaság szakember-utánpótlását” a jövőben is az állami centrumokra bíznák. A MAZSIHISZ által fenntartott Külkereskedelmi Szakgimnázium, illetve a felnőttképzéssel foglalkozó KOTK oktatási központ igazgatója, Salusinszky András azt mondta, jobb lett volna, ha csendes előkészítés után szélesebb körben konzultálnak az ágazat szereplőivel az átalakításról, nem pedig pánikot keltenek az érintettek körében, mint most. Salusinszky szerint már így is túl nagy szerepe van az államnak, a további központosításra sem pedagógus-kapacitása nincs az államnak, sem minőségi garanciát nem nyújt.

 

Forrás: penzcentrum.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük