Nőtt a kínai és az ukrán munkások száma Magyarországon

A statisztikák szerint 2017-ben nagymértékben nőtt a kínai és az ukrán munkások száma hazánkban, a munkaerőhiány egyik fő megoldási lehetőségét úgy tűnik, a külföldi munkavállalók jelentik. A magyar kormány tervei is efelé hatnak, miután 2016-ban külön programot indítottak ukrán vendégmunkások hiányszakmákban történő foglalkoztatása céljából.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat most közzétett, 2017-re vonatkozó statisztikájából kiderült,  jelentősen megugrott 2017-ben a kiadott munkavállalási engedélyek száma és azon külföldi munkavállalóké is, akik foglalkoztatása csupán bejelentéshez kötött. Az NFSZ adatai szerint 2017-ben összesen 9274 munkavállalási engedélyt adtak ki harmadik országbeli állampolgárok részére, ami közel ezerrel nagyobb szám az előző évinél. Az ország csoportonkénti megoszlásban viszont jelentősebb változások történtek: nem EU-s európai országból érkezőknek 2098 engedélyt adtak ki 2017-ben a korábbi 2790 után, nem EU-szomszédos országból érkezőknek a korábbi 1839 engedély után 790-et adtak ki, Európán kívüli országból érkezők részére pedig a korábbi 3513 engedély után 7176-ot adtak ki a hatóságok. A szomszédos országok esetében a visszaesés annak köszönhető, hogy a legtöbb szerb és ukrán állampolgárt szezonális, 90 napot nem meghaladó munkaszerződéssel foglalkoztatták, ami nem engedélyhez kötött. A másik ok, hogy a kormány bizonyos hiányszakmák esetében engedélyezte a szerb és ukrán állampolgárok hazai foglalkoztatását munkaerőpiaci vizsgálat nélkül is, az így álláshoz jutó szomszédos országból érkező munkaerő létszámát a Bevándorlás és Menekültügyi Hivatal tartja számon. 2017-ben a legtöbb engedélyt zömében Ázsiából érkezők számára adták ki: Jelentős változás, hogy a korábbi időszakhoz képest 173 százalékkal nőtt azok száma, akik külföldiként a fővárosban vállaltak munkát engedéllyel, ellenben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 76 százalékkal csökkent az engedéllyel foglalkoztatottak száma. Az adatok alapján a külföldieket főként a feldolgozóipar szívta fel, de nagy igény mutatkozott irántuk a kereskedelem, gépjárműjavítás, a vendéglátás, valamint az információ, kommunikáció területén is. Megyei lebontás alapján a legtöbb engedély nélkül foglalkoztatottat budapesti és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkáltatók jelentettek be. Nemzetgazdasági ágak szerint a legtöbben, majdnem négyezren az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén dolgoztak, de több mint 2200-an dolgoztak ilyen formában a feldolgozóiparban is. Arányaiban a legtöbb új külföldi vendégmunkást az építőipar és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazata szívta fel.

Forrás: mfor.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

öt × kettő =