Nem covid álló a vendéglátás és a turizmus

A Covid–19-világjárvány alapjaiban változtatta meg a hazai munkaerőpiacot, miközben munkavállalók és munkáltatók tömegei egyszerre próbálhatták ki, milyen a megszokottól eltérő körülmények között dolgozni. Vajon hogyan fogják mostani tapasztalataink megváltoztatni a munkavégzést a jövőben? Kiderül a  Profession.hu és a Boston Consulting Group (BCG) felméréséből.

„Ember – Adat – Stratégia 2021: Munkaerőpiaci trendváltozások és a Smart Work megjelenése” című tanulmányában a Profession.hu és a BCG ezt a kérdést járta körül. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válság nem egyformán érintette az iparágakat: egyes szakmák, mint az IT-programozás, – fejlesztés vagy az egészségügyi állások Covid-állóbbnak bizonyultak, mint mások. Mivel a kevésbé Covid-álló állásokból, mint a vendéglátás és idegenforgalom, sokaknak gyorsan kellett váltaniuk, és nem volt idejük új szakmát tanulni, a képzettséget nem, vagy csak kevésbé igénylő pozíciók váltak népszerűvé. A kényszerpályán lévő álláskeresők szektorváltási irányai egyértelműek: a válság által leginkább sújtott vendéglátásból nagy arányban a bolti eladói területre vándoroltak át az álláskeresők, de sokan jelentkeztek gépjárművezetőnek is. A mezőgazdaságban dolgozók főként értékesítésbe és területi képviselői pozíciókba jelentkeztek. A megnövekedett bizonytalanság ahhoz vezetett, hogy az állásukat megőrző foglalkoztatottak is aktívabbá váltak az álláspiacon. Egyes kategóriákban, például a marketing, üzleti támogatóközpontok, biztosítás, és ügyfélszolgálat területén 60-80 százalékkal nőtt a Profession.hu-ra önéletrajzot feltöltők száma. Eközben a cégek 19 százalékkal kevesebb álláshirdetést tettek közzé 2020-ban, bár az év második felében már szemmel láthatóan elindult a növekedés. A fenti folyamatok eredményeként az álláskeresőknek sokkal több helyre kell jelentkezniük ahhoz, hogy el tudjanak helyezkedni, mint egy évvel korábban: 2020-ban 9 százalékkal több időre volt ehhez szükség, mint 2019-ben.„Az álláskeresők számának növekedése komoly lehetőség a cégeknek a legjobb jelöltek megszerzésére, a jó toborzási eszközök és stratégia kulcs ehhez” – mondta el a konferencián Martis István, a Profession.hu ügyvezetője. A kutatásban megkérdezett munkavállalók 49 százaléka szerint a járvány pozitívuma volt, hogy javította a munkahelyi önállóságot, 42 százalékuk szerint pedig a rugalmasságot, míg majdnem fele a mentális egészségre gyakorolt negatív hatást emelte ki. Ezzel szemben a munkáltatók 51 százaléka szerint a kialakult helyzet a vállalat ökológiai lábnyomára gyakorolt pozitív hatást, 44 százaléka pedig a munkavállalói elkötelezettség javulását említette, míg negatív hatásként 60 százalékuk az iroda kihasználatlanságát jelölte meg. Alkalmazkodás a távoli vagy hibrid munkavégzéshez, a munkaidő rugalmas kezelése, az ingázás és az üzleti utazási csökkenése, valamint az iroda szerepének átalakulása – ezek a változások együtt fedik a Smart Work fogalmát, ami a válaszadók többsége szerint valamilyen formában a jövőben is velünk marad. A munkavállalók 60 százaléka, a munkáltatóknak pedig 77 százaléka gondolja úgy, hogy dolgozóik a járvány után is a Smart Work szellemében, a távoli és irodai munkavégzést váltogatva, hibrid módon végzik majd munkájukat.

Forrás:mmonline.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük