Eddig főként a nyugati országokból lehetett beszámolni arról, hogy sok dolgozótól váltak meg a cégek a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt. Azonban egy felmérés azt mutatja, hazánk is érintett a témában.
Egyre több magyar munkavállaló tud olyan személyről a környezetében, aki az AI miatt veszítette el az állását. A felmérés emellett arra is rávilágított, hogy a technológia nyerteseinek egyelőre a férfiak tűnnek. Ismét feltérképezték a magyarok mesterséges intelligencia-használati szokásait. A Török Balázs AI-tanácsadó által készített felmérést március 19. és május 14. között végezték 700 fő megkérdezésével. A vizsgálódás ugyan nem reprezentatív, de az elsősorban szolgáltató és technológiai területekről – tehát tudásintenzív szegmensekből – beérkezett válaszok között érdemes lehet csemegézni.
A megkérdezettek közel ötöde (17,1%) számolt be arról, hogy tud olyan ismerőséről, aki az AI vagy éppen robotok miatt veszítette el az állását az elmúlt időszakban. A felmérés szerint a mesterséges intelligencia által kínált előnyökkel jelenleg nem egyformán él mindenki. A férfi válaszadók több mint fele (53 százalék) haladó vagy szakértő szintű AI-ismeretekről számolt be, míg a nők körében ugyanez az arány mindössze 22 százalék. A női válaszadók közel 40 százaléka saját megítélése szerint még csak alap- vagy kezdő szinten használja az AI-eszközöket.
A heti 10–40 órányi időmegtakarítást elérő felhasználók között közel nyolcszor annyi férfi található, mint nő, ami arra utal, hogy a technológia által biztosított termelékenységi előnyök egyelőre elsősorban náluk csapódnak le. Ezzel minden bizonnyal összefügg, hogy az AI-ba való befektetés mértékében szintén jelentős különbség látszik a két nem között. Míg a női válaszadók 52 százaléka egyáltalán nem költ AI-alkalmazásokra vagy előfizetésekre, a férfiaknál ez az arány mindössze 37 százalék. Az adatok azt jelzik, hogy a férfiak nemcsak gyakrabban próbálnak ki új megoldásokat, hanem nagyobb hajlandóságot is mutatnak arra, hogy fizessenek a fejlettebb funkciókért vagy több különböző eszközt használjanak párhuzamosan.
Ez azért is figyelemre méltó, mert éppen azok a felhasználók számoltak be nagyobb időmegtakarításról, akik több AI-eszközt alkalmaznak, illetve fizetős szolgáltatásokat is igénybe vesznek. Török Balázs szerint az AI egyre inkább versenyképességi tényezővé válik a munkaerőpiacon. Azok a munkavállalók, akik magabiztosabban használják az eszközöket, fejlesztik a tudásukat és hozzáférnek szervezett képzésekhez, egyértelmű előnybe kerülnek. A strukturált AI-képzésben részesülők körében ugyanis érezhetően magasabb a megspórolt munkaidő aránya, mint azoknál, akik támogatás nélkül, egyéni módon használják az eszközöket.
Forrás: hvg.hu
