Jól teljesít hazánk a foglalkoztatottság területén, a cél, hogy öt év múlva a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája érje el a 85 százalékot.
Továbbra is kedvező számokat mutat a magyarországi munkaerőpiac, az elért eredményeket sem a koronavírus-járvány, sem a háború nem tudta letörni. A foglalkoztatás rátája tartósan magas szinten van, míg az inaktívak száma rekordalacsony. Az eredmények megőrzéséhez több kormányzati program is hozzájárult. A munkaerőpiac az a terület, amely kiemelt eredményekre mutat rá.
Az idei költségvetési törvény indoklása is kiemeli, hogy a foglalkoztatottság növelése terén az elmúlt évtizedben uniós szinten is kiemelkedően jól teljesített Magyarország: a 20–64 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 2010 és 2023 között 18,5 százalékponttal növekedett, mind a női, mind a férfi foglalkoztatási ráta meghaladja az európai uniós szintet. A kormány fontos célkitűzése, hogy a 20–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 2030-ra érje el a 85 százalékot (az uniós cél 78 százalék), továbbá ötszázezer új munkahelyet hozzon létre és dinamizálja a meglévő munkaerő-forgalmat a munkaerő-kínálat bővítésével és fejlesztésével.
A KSH novemberi számait már ismerjük, azokból kiderült, hogy a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma az előző év azonos időszakához képest 33 ezerrel, 4 millió 679 ezerre mérséklődött, ám a mutató így is magas. Novemberben a munkanélküliek száma 221 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt. Azt is tudjuk már a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat kimutatásából, hogy 2024 decemberében mindössze 220,8 ezren szerepeltek az álláskereső regiszterben, ami az előző év azonos időszakához képest több mint négyezer fős csökkenés.
Rekord alacsony a regisztrált álláskereső
Az álláskeresők száma nemcsak éves alapon, hanem a megelőző hónaphoz viszonyítva is több mint négyezer fővel mérséklődött. A rendszerváltás óta nem volt ilyen alacsony a regisztrált álláskeresők száma. Szintén kedvező, hogy az inaktívak száma is rekordalacsony szintet mutat. A Világgazdaság a minap szintén arról írt, hogy ha van mutató, amelyet talán még a kormány kritikusai sem vitatnak, az a munkaerőpiachoz kötődik.
Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltást megelőzően hirdette meg a munkaalapú társadalmat, egyúttal egymillió új munkahelyet ígért. Ebben akkor többen kételkedtek, ám az ígéretből valóság lett. A rekordot 2023 szeptemberében sikerült beállítani, akkor 4 millió 730 ezren munkavállaló volt hazánkban, összehasonlítva 2010 januárjában 3 millió 800 ezren dolgoztak. Az eredményt az elsődleges munkaerőpiacon sikerült elérni, tehát szó sincs arról, hogy a közfoglalkoztatásnak köszönhető a felívelés. A teljesítménnyel Magyarország foglalkoztatási rátája a 20–64 évesek körében a 2010-es 62,2 százalékról 2023-ra 80,7 százalékra emelkedett.
Forrás: hirtv.hu