Úgy tűnik az elemzésekből, hogy Magyarországon inkább a multiknál helyezkednek el a munkavállalók, a németek viszont a családi vállalkozásokat preferálják. Ez utóbbiaknál ugyanis a családi vállalkozások átörökítése több mint száz éve tartó töretlen gyakorlat.
Nehezen találnak minőségi munkaerőt a hazai családi vállalkozások, amin az sem segít, hogy sokan vonzóbbnak látják a multis munkát – világítottak rá szakértők és sikeres cégvezetők a Budapesti Corvinus Egyetem családi vállalkozásokról szóló konferenciáján. Az eseményen elemezték, miért érdemes családi vállalkozásnál elhelyezkedni, mi a hazai kis- és középvállalkozások sikerének kulcsa, és milyen akadályokat kell legyőzniük, hogy nemzetközileg is kiemelkedőek legyenek. „Hatalmas hátránnyal indulnak a családi vállalkozások, amely annál súlyosabb, minél kisebb méretűek” – fogalmazott Drótos György, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az 5. Nemzetközi Családi Vállalatok Konferencián kedden.
A professzor azonosította a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv) előtt tornyosuló legnagyobb kihívásokat: a foglalkoztatottsági adataink továbbra is a lehetséges maximumok közelében vannak, a demográfiai lejtmenet megállítása nem várható egyhamar, több képzett munkaerő megy ki, mint amennyi érkezik, a munkaerőt lekötik a multik, az óriásberuházások elszívják a munkaerőt. Ebben a környezetben úgy tűnhet, hogy a családi cégek Dávidként néznek szembe Góliáttal, a nagy multinacionális vállalatokkal.
KKV-ból Nagyvállalat
Ugyanakkor vannak pozitív példák is, amikor a családi vállalatok jól átgondolt stratégiával, hatékonyra csiszolt folyamatokkal, értékcentrikus szervezeti kultúrával fordítanak az egyenlőtlen harcon. Ilyen cég a BI-KA Logistics, egy magyar logisztikai vállalkozás, ahol szakértők bevonásával alakítják ki a vállalati stratégiát. Szécsi Gabriella ügyvezető igazgató szerint öt éven belül középvállalatból nagyvállalattá válhatnak – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem összefoglaló közleményéből. Míg egy fejlettebb piacgazdaságban, például Németországban a családi vállalkozások átörökítése több mint száz éve tartó töretlen gyakorlat, hazánkban történelmi okokból ennek még nincs meg a hagyománya – mutatott rá Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány elnöke, aki korábban az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere volt.
A magyar vállalkozások 99.1 százaléka KKV
Jelentősnek tartja a problémát, mivel tízből közel négy vállalkozást érint a generációváltás, és minden ötödik munkavállaló egy ilyen cégnél dolgozik. Ezt megerősítette Reinhold Mayer, a Péter Horváth Stiftung alapítvány vezetőségi tagja, aki megjegyezte, hogy Magyarországnak a rendszerváltás után újra kellett indítania a családi vállalkozásokat. Palkovics László a hazai kkv-k sikerét abban látja, hogy beruházásokkal, folyamatos fejlesztésekkel magasabbra pozicionálják magukat az értékláncokban. Bemutatta, hogy ezt a célt segítette és továbbra is támogatja a kormányzat. Háromszor annyi támogatást kaptak a KKv-k, mint a multinacionális cégek, tehát nem a multik élvezik a támogatások legjavát – állapította meg a Makronóm Intézet kutatása alapján. Annál is fontosabbnak tartja a hazai családi vállalkozások fejlődését, mivel a magyarországi vállalkozások 99,1 százaléka kkv, ezek alkalmazzák a foglalkoztatottak 68,6 százalékát, mégis kevesebb hozzáadott értéket állítanak elő, mint a közel egyszázaléknyi nagyvállalati réteg.
Rávilágított, hogy a magyar beruházási ráta kiemelkedően magas 28,7 százalékkal, amelyhez a jelentős összegű FDI-beáramlás és a hazai kkv-k támogatása is hozzájárult. Digitalizációban ugyanakkor jelentős lemaradásban van Magyarország, az uniós rangsorban a nem túl előkelő 22. helyet foglalja el. Ezen segíthet az egyetemi modellváltás és a kompetencia-központok létrehozása a volt miniszter szerint. A Széchenyi István Egyetemen is az egyetem kulcskompetenciái szerint létrehozott, tudományterületeken átnyúló, innovációs kutatási egységeket hoztak létre ipari cégóriások közreműködésével. Amikor a hazai családi vállalkozások addig növekednek, hogy elérnek egy kritikus szintet, akkor a munkavállaló megtartása egyre nagyobb kihívássá válik – ismertette Vajda Éva az eseményen.
Családiság és professzionalizmus
A Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a családi cégeken belüli HR-gyakorlatokat vizsgálta. Megállapította, hogy a munkaerő megtartásának kulcsa, ha a családi vállalkozás ötvözi a rá jellemző családiasságot és közvetlenséget a multikra jellemző professzionalizmussal. Ebben a német vállalkozások jobban állnak a magyar cégeknél, ezért nem meglepő, hogy Németországban szívesebben dolgoznak a munkavállalók családi vállalkozásokban. Németországban 12 kulcsfontosságú szempontban is a családi vállalkozásokat tarják vonzóbbnak a munkavállalók a multikkal szemben. – ismertették a Stiftung Familienunternehmen, a Corvinus Családi Vállalatok Központját is támogató német családi vállalati alapítvány által kezdeményezett felmérést. Ilyen szempontok például a jó munkakörülmények, a független munkavégzés és a hierarchikus felépítés hiánya.
Forrás: index.hu
