Nagyon küzdelmes és kihívásokkal teli év volt az idei, az ukrán háború kirobbanása komoly nehézségekkel állított bennünket szembe – mondja a Növekedés.hu-nak Csizmadia Gábor, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) elnöke. Van ugyanis Magyarországon mintegy 100 ezer betöltetlen álláshely, és bár erre jutna nagyjából 200 ezer regisztrált munkanélküli, ugyanakkor elég nagy az eltérés a munkáltatói igények és a munkavállalói kompetenciák tekintetében, ráadásul csak az idén befejezett ipari beruházások 70 ezer új munkahelyet teremtenek.
Mindezt igyekszünk azzal kompenzálni, hogy teljesen ellenőrzött keretek között harmadik országbeli munkavállalókat hozunk be Magyarországra nyitott pozíciókra, ebben Ukrajna fontos célország volt. Komoly nehézséget jelentett az idei évben, hogy a hadköteles férfiak nem hagyhatták el a háborúban álló országot. Bár ez a csatorna nem szűnt meg teljesen, de jelentősen visszaesett az Ukrajnából érkező munkaerő beáramlása – mutat rá az MMOSZ elnöke. Ugyanakkor 3,8 – 4 százalékos munkanélküliségi ráta volt jellemző az idei évben.2023-ra ez legfeljebb 5 százalékig mozdulhat el. Tömeges elbocsátásokra az MMOSZ nem számít, viszont az elnök szavai szerint, itt lehet az ideje a minőségi cseréknek a foglalkoztatásban.
Energiaválság hatása
Csizmadia Gábor szerint az energiaválság hatása jól látható, lesz, aki a költségvetésébe be tudja építeni a megnövekedett energiaköltségeit, és biztosan lesznek olyanok is, akik elvéreznek. A Szövetség szerint növekvő élelmiszerárak, erősödő inflációs hatások nyomán a kiskereskedelemben forgalomcsökkenés tapasztalható. A jövő év első negyedévében a gazdasági elemzők szerint hasonlóan magas infláció várható, ami további volumencsökkenést idézhet elő. Szűkül a fogyasztói kosár. Mindez csökkenő foglalkoztatást generál a kiskereskedelemben és a kapcsolódó logisztikai ágakon. – A feldolgozóiparban jelentős a lemaradás a koronavírus-járvány okozta alapanyagellátási láncok felborulása miatt. Éppen ezért az ipari termelésben nem várható csökkenés, ha a megrendelés oldalról vizsgáljuk a helyzetet. De nem kizárt, hogy lesznek bizonyos cégek, amelyeket a megemelkedett energiaköltségek működésképtelenné tesznek, vagy termelési volumen csökkentésre kényszerítenek.
A HR-következmények itt pontszerűen lesznek érzékelhetők, nem iparági szinten és nem is földrajzi lokáció szerint. Egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben nagy biztonságot nyújthat mind a kölcsönvevők, mind a munkavállalók számára a munkaerő-kölcsönző cégekkel való szoros együttműködés – állapítja meg Csizmadia Gábor. Az MMOSZ elnöke szerint olyan vállalkozások esetében merülhet fel végleges vagy átmeneti bezárás, melyeknek elavult a termelési szerkezete, és nem áll a rendelkezésre a szükséges tőke a modern és energiahatékony eszközök beruházásához, vagy megújuló energiát hasznosító, korszerűsítő fejlesztésekhez. Ami mindezt megerősíti, piaci visszajelzések alapján kijelenthetjük, hogy a termelő cégek jelentős része nem terveznek karácsonyi időszakban leállást vagy szűkített működést – fogalmaz a szakember.
Csökkenő foglalkoztatás a kiskereskedelemben
Csizmadia Gábor szerint ugyan a lakossági fogyasztásban már most is tapasztalható visszaesés, a jövő év első negyedévében pedig ez biztosan hatványozódni fog, ami miatt a kiskereskedelemben egyértelműen csökkenni fog a foglalkoztatás, de a munkaerőpiac a kiesőket villámgyorsan fel fogja szívni. – Nem akarom elbagatellizálni az előrejelzések által mondott 1 százalékos munkanélküliség-növekedést, de azt gondolom, hogy ezek az emberek gyorsan megtalálják majd az új munkahelyüket – véli az MMOSZ elnöke, aki úgy látja, közel sem olyan súlyos helyzet, mint ahogy azt sokan elképzelik, tulajdonképpen nem is beszélhetünk recesszióról, inkább csak a gazdaság lassulásáról, és az elemzők ha visszafogott növekedést is jósolnak a GDP-nek Magyarországon, de az akkor sem visszaesés.
– Ez közel sem összemérhető a 2008-as gazdasági világválsággal, akkor valóban nagyon jelentős munkanélküliségi ráta-növekedés volt tapasztalható – mondja Csizmadia Gábor, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy a béremeléseket illetően megszületett a háromoldalú megállapodás, mely eredményeként 16 százalékkal emelkedik a minimálbér és 14 százalékkal a garantált bérminimum. Amikor egy cég a jövő évi béremeléseket tervezi további tényezőkkel is számolnia kell: mint például az adott vállalkozás hatékonysága, a megemelkedett energia és üzemeltetési költségek, a munkaerő-piacon jelenlévő erős bérnyomás, a bértorlódás elkerülése, azaz a magasabb bérsávokban kevesebb emelés is elegendő lehet. De fokozott körültekintésre van szükség, hogy ne csússzanak össze a különböző bérkategóriák – hívja fel a figyelmet Csizmadia Gábor, aki arra is rámutat, hogy emiatt az átlagos béremelkedés nem lesz ilyen impozáns, a nagy munkáltatók eddigi visszajelzései alapján nagyjából 10-12 százalékos növekedés várható ezen a téren.
Forrás: novekedes.hu
