Javult a nők foglalkoztatási helyzete

Tíz év alatt a 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája 59 százalékról 71,9 százalékra nőtt A járvánnyal sújtott évben csaknem 260 ezerrel több nő dolgozott, mint az évtized elején, emellett a negyedik legalacsonyabb munkanélküliségi rátát mérték a körükben az uniós tagállamok között – reagált a Világgazdaságnak Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért munkatársa arra a nemrég megjelent felmérésre, amely szerint utolsó előtti helyen áll a magyar munkaerőpiac az EU nemek közötti egyenlőségi listáján.

A volt miniszteri biztos hozzátette: tíz év alatt a 20–64 éves nők foglalkoztatási rátája 59 százalékról 71,9 százalékra nőtt, ezzel Málta után Magyarországon javult a legtöbbet a nők munkaerőpiaci részvétele. A Nemek Közötti Egyenlőség Euró­pai Intézetének legfrissebb adatai szerint a magyar egyenlőségi index a csak 53-as a lehetséges 100-ból, ennél csak Görögországban volt rosszabb a helyzet. A kutatás kiemeli: több mint 17 százalékkal több a nem foglalkoztatott nő, mint a férfi, ráadásul a nők többnyire alacsonyabb pozíciókban dolgoznak. Például 2020-ban a nők mindössze 11,3 százalékban voltak jelen a parlamentben, és 14,3 százalékban a vállalati vezető testületekben. A felmérés kapcsán Szalai Piroska felhívta a figyelmet, hogy az utolsó hat évben Magyarországon az egyik legnagyobb, 40 százalék körüli a nők aránya a vezető pozíciókban az unió tagállamai között, az uniós átlag 33 százalék. Felső vezetői pozíciókban is az átlagos arány fölött találunk nőket. A hivatkozott minősítésnek szerinte az az alapja, hogy az elmúlt évtizedben nőtt a férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség. A férfiak foglalkoztatási szintje 17,5, a nőké 12,9 százalékponttal javult 2010 óta. Az elemzés szerint 2010-ben jobb helyzetben volt a hazai munkaerőpiac, mint most, mert akkor nagyobb volt az esélyegyenlőség. Valójában ez azt jelentette, hogy mindkét nem egyforma eséllyel vált munkanélkülivé – mutatott rá. Szalai Piroska emlékeztetett, hogy az egyik legfontosabb intézkedés a gyed extra 2014-es bevezetett volt, ami lehetővé tette, hogy hét év alatt jóval több mint 300 ezer gyeden lévő vagy a gyes mellett heti 30 óránál több munkát vállaló nő dolgozhasson legálisan. Ez az intézkedés egyrészt a kisgyermekes háztartásokban élő nők és férfiak szegénységi mutatóinak jelentős csökkenéséhez, másrészt a női vezetők arányának növekedéséhez is hozzájárult a foglalkoztatás növekedése és a munkanélküliség mérséklődése mellett. Megemlítendő továbbá, hogy az utóbbi hat évben Magyarországon volt az egyik legmagasabb a nők aránya a vezető pozíciókban az unió tagállamai között, sőt a felső vezetői pozíciókban is jóval az átlag feletti arányban találunk nőket.

Forrás: vg.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük