Munkaerő kell a mezőgazdaságnak

170-240 ezer forint környékén kereshetnek idehaza az egyszerű mezőgazdasági- és az egyéb növénytermesztési foglalkozásúak a Központi Statisztikai Hivatal őszi statisztikái szerint. Ezek persze átlagos értékek, ennél jóval többet is kínálhat egy-egy gazdaság – írja az Agrárszektor.hu.

Komoly problémát okoz a munkaerőhiány a magyar és a nemzetközi agráriumban is, különösen a betakarítás idején. Ezzel kapcsolatban munkavállalókat kérdeztek arról, hogy mennyi pénzért vállalnának mezőgazdasági idénymunkát. A vállalkozások a munkaerőhiány leküzdésében van, hogy gépesítéssel próbálkoznak, az viszont nem minden munkakörben alkalmazható, ráadásul nagyon költséges és lassan térül meg. Ezért a hazai toborzáson kívül egyre gyakrabban próbálkoznak külföldi munkaerő hazánkba csábításával a gazdaságok. Ez azonban nem csak ránk jellemző tendencia. Manapság, ha valaki mezőgazdasági munkát végezne az Unió területén ,bárhol szívesen fogadják. Az ilyen jellegű munkákhoz jellemzően nem kell szakirányú végzettség. Olyan munkakör is előfordul, ahol a magas szintű nyelvtudás sem létszükséglet, különösen az idénymunkák esetében. Azonban a koronavírus-járvány miatt több ország is oltáshoz köti a munkavállalást. Viszont, ha egy munkás beválik, előfordulhat az is, hogy nem csak idénymunkásként számítanak majd rá a foglalkoztatók – írja a cikk. Felmérést készített az Agrárszektor, hogy mennyi pénzért és milyen feltételekkel vállalnának az olvasóik mezőgazdasági idénymunkát külföldön. A több mint 1300 válaszból az derül ki, hogy a válaszadók 32 százaléka semmilyen körülmények között sem dolgozna külföldön. Ugyanilyen arányban válaszolták azt is, hogy csak akkor mennének külföldre dolgozni, ha többet keresnének nettó 2000 eurónál, ami mai árfolyamon 700 ezer forint környékén van. A válaszadók csupán 5 százaléka elégedne meg 1400-2000 eurós keresettel (500 – 700 ezer forint) abban az esetben is, ha nem járna mellé lakhatási támogatás. A felmérésben résztvevők 31 százalékának is elég lenne ez az összeg, a lakhatás támogatása, biztosítása mellett. A cikk említést tesz továbbá arról is, hogy igen meglepőek ezek az adatok annak a fényében, hogy a magyar agráriumban 500 ezer forintnál nagyobb fizetést jellemzően csak a mezőgazdasági, erdészeti, halászati és vadászati tevékenységet folytató egységek vezetői, az erdő- és természetvédelmi mérnökök, valamint az élelmiszeripari és mezőgazdasági mérnökök visznek haza. Meg kell azonban említeni, hogy külföldön sokkal nagyobbak lehetnek a megélhetés költségei, mint idehaza, tehát lényegesen magasabb fizetésekre lehet szükségük a dolgozóknak. Korábban egyebek között ebben a cikkünkben írtunk róla, hogy a németek és az olaszok is keresnek külföldi munkaerőt az országukba. A cikkben nyilatkozó, Olaszországban élő hölgy szerint az ő élelmiszeripari munkahelyén az alapfizetés óránként 9,5 – 10 euró, de elérheti a 14 eurót is. Fizet ezenkívül a cég éjszakai pótlékot, fizetik a túlórát, valamint a hétvégéken plusz juttatás is jár. Azonban a főszezonban nettó 11 eurós munkabérrel óránként a havi 2000-2200 eurót is meg lehet keresni, ami árfolyamtól függően nagyjából 720-790 ezer forintnak felel meg. Olaszországhoz hasonlóan Németországban is jól csengő bérekkel várják a külföldi munkavállalókat: 12 eurós minimum órabérrel számolhatnak azok, akik a német földön vállalnának munkát. Németország új koalíciós kormánya évente minimum 400 ezer szakképzett külföldi munkavállalót szeretne becsábítani az országba, hogy javítsa a demográfiai egyensúlyt és enyhítse a munkaerőhiányt a kulcsfontosságú ágazatokban.

Forrás: haszon.hu

További cikkek