Eddig a 65 év volt az a határ, ahol sokan végleg letették a lantot, ezt azonban már egyre többen nem engedhetik meg maguknak. Márciusban a világ egyik legnagyobb vagyonkezelő cége, a BlackRock közzétette a befektetőinek írt levelét. Ebben Larry Fink vezérigazgató arra figyelmeztette a munkavállaókat, ne nagyon reménykedjenek abban, hogy tömegével kényelmesen nyugdíjba tudnak vonulni a hatvanas éveikben. Világszerte egyre több idős ember kényszerül arra, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is munkában maradjon.
Az emberek átlagos élettartama jelentősen megnövekedett, a szociális ellátóháló nem mindig tudja ezt követni, a megélhetéshez szükséges költségek pedig szintén megsokszorozódtak. Fink ezért arra hívta fel a figyelmet, egyre több embernek foszlik köddé az a vágya, hogy 65 éves korában nyugdíjba mehessen. ,,A nyugdíjba vonulás sokkal nehezebb, mint 30 évvel ezelőtt volt, és 30 év múlva még ennél is nehezebb lesz” – írta Fink.
2000 és 2019 között a globális várható élettartam 67 évről 73 évre nőtt – írja a BBC. Az ENSZ számításai szerint 2050-re minden hatodik ember 65 éves vagy annál idősebb lesz. A népesség öregedésével párhuzamosan pedig egyre több ország jut el arra a pontra, ahol többen hagyják el a munkaerőpiacot, mint ahányan belépnek: az Egyesült Királyságban ez a pont 2029-re várható; Brazíliában 2035-re, Indiában 2048-ra; az Egyesült Államokban pedig 2053-ra. ,,Az Egyesült Királyságban a várható élettartam az 1850-es évek óta folyamatosan nőtt, a nyugdíjkorhatár azonban nem változott” – fogalmazott Rebecca Sear, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora.
Miért pont 65 év?
Az egészségügyi és gazdasági környezet ennyire drasztikus megváltozása mellett valóban szürreális elképzelés 65 éves korban nyugdíjba vonulni? Gal Wettstein, a Boston College egyik kutatója úgy fogalmazott, ,,nem csak a nyugdíjkorhatár nem változott az elmúlt években, de az sem teljesen világos, miért pont a 65 év lett megcélozva, mint határ„. A jelenleg is alkalmazott kormányzati nyugdíjprogramokat azonban sok esetben a 20. században vezették be, amikor az emberek még sokkal rövidebb ideig éltek: az Egyesült Királyságban például akkoriban a férfiak átlagosan 66, a nők pedig 71 évig. Összességében a kormányzati programokat tehát nem úgy hozták létre, hogy a nyugdíjba vonulás után még húsz évig támogassa az embereket, 80-90 éves korukig.
Sokan saját maguk is takarékoskodtak az évek alatt, hogy ki tudják majd egészíteni a nyugdíjukat, ám ezt vannak, akik nem tudták megtenni, ők semmilyen megtakarításra nem tudtak támaszkodni. Mindeközben az infláció egyre feljebb tornázza az árakat, tehát már a megtakarítások sem bizonyulnak minden esetben elégnek. Emiatt világszerte egyre több idős ember kényszerül arra, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után is munkában maradjon. Épp emiatt egyre több ország kezdi belátni, a 65 talán egy elavult szám. Az Egyesült Királyságban például a nyugdíjkorhatár 2026 májusa és 2028 márciusa között 66 évről 67 évre emelkedik; 2044 után pedig már 68 lesz a tervek szerint.
Forrás: atv.hu
