Mostanában előszeretettel kiáltják ki a mestersége intelligenciát bűnösnek, amikor a munkahelyek veszélybe kerülnek. Az elemzések rámutatnak, nem ez a fő ok.
Miközben a leépítésekért egyre gyakrabban az AI-t teszik felelőssé, a valódi ok sokkal prózaibb. A munkaerőpiac nem a robotok miatt gyengül, hanem a tartósan magas kamatkörnyezet, a bizonytalan gazdaságpolitika és a költségcsökkentési kényszer bénítja meg a vállalatokat. A fehérgalléros recesszió hátterében nem technológiai forradalom, hanem klasszikus gazdasági visszaesés áll.
A munkaerőpiaci bizonytalanság közepette sokan azonnal a mesterséges intelligenciát teszik felelőssé a leépítésekért és az eltűnő állásokért. A narratíva egyszerű: a cégek AI-ra váltanak, ezért nincs szükség emberekre. Csakhogy a gazdasági adatok és a döntéshozók nyilatkozatai szerint ez erős leegyszerűsítés – írja a Business Insider. Gbenga Ajilore közgazdász szerint az AI még messze nem tart ott, hogy tömegesen kiváltsa a munkavállalókat. A technológia része a történetnek, de nem ez mozgatja most a folyamatokat.
A probléma gyökere sokkal inkább az, hogy a gazdaság „lefagyott”.
A munkaerőpiac egyértelműen gyengül. Nő a tartós munkanélküliség, több az álláskereső, mint a betöltetlen pozíció, az állástalanok aránya a vártnál nagyobb mértékben emelkedett. Különösen nehéz helyzetben vannak a pályakezdők, miközben az idősebb munkavállalók halogatják a nyugdíjba vonulást. A vállalatok „kilapulása” miatt a középszintű pozíciók tűnnek el leginkább: kevesebb az előrelépési lehetőség, a karrierlétra több fokon megszakad. Érdemi bővülést csak az egészségügy és az építőipar mutat. Nem véletlen, hogy egyre többen beszélnek fehérgalléros recesszióról.
Időben egybeesik két látványos jelenség: a ChatGPT megjelenése és az álláslehetőségek számának csökkenése. Miközben a tőzsde szárnyal, a betöltetlen állások száma esik. Sokan ebből azonnal azt a következtetést vonják le, hogy az AI szorítja ki a munkavállalókat. A valóság azonban árnyaltabb. Az AI valóban növeli az egyéni hatékonyságot, átalakítja a toborzást és a teljesítménymérést, de a közgazdászok többsége szerint még nem okoz tömeges munkahely-megszűnést. Maga a jegybankelnök is úgy fogalmazott: az AI része a történetnek, de egyelőre nem meghatározó tényező.
A kulcstényező a kamatkörnyezet drasztikus megváltozása. Amikor a jegybank megkezdte a gyors és nagymértékű kamatemeléseket, a hitelhez jutás hirtelen megdrágult. Ez alapjaiban változtatta meg a vállalatok működését. Alacsony kamatok mellett könnyű növekedni, beruházni és munkaerőt felvenni. Magas kamatoknál viszont minden költségesebb: a fejlesztés, a bővülés és maga a foglalkoztatás is. A cégek ilyenkor visszafognak, elhalasztják a beruházásokat, és költséget csökkentenek – gyakran a létszámon. Ez a fordulat 2022-ben következett be, és egy egész korszak végét jelentette: a közel zéró kamatok évtizede lezárult. A magas finanszírozási költségek idején a vállalatok a „hatékonyság” nyelvén kezdtek beszélni. A leépítéseket, befagyasztott felvételeket és átszervezéseket nem pénzügyi kényszerként, hanem termelékenységi döntésként kommunikálták.
Ebben a környezetben az AI kiváló magyarázat lett: egyszerre ad reményt a befektetőknek és elfogadható indokot a dolgozók felé. Sok esetben azonban nem technológiai forradalomról van szó, hanem egyszerű alkalmazkodásról egy drágább pénzügyi környezethez. A kamatok mellett más tényezők is fékezik a munkaerőpiacot. A kiszámíthatatlan vám- és kereskedelempolitika elbizonytalanítja a cégeket, az infláció lassan csökken, a bevándorlás visszaesése pedig szűkíti a munkaerő-kínálatot. Mindez együtt óvatosságra inti a vállalatokat.
A jelentések alapján az AI bizonyos területeken – például call centerekben vagy könyvelésben – már hatással van a foglalkoztatásra, de nem ez a fő trend. A vállalati jelentések és vezetői megszólalások alapján nem az AI a leggyakrabban emlegetett kockázat, hanem a „bizonytalanság” és a „vámok”. A bizonytalan gazdasági környezet miatt a cégek nem tudják előre tervezni a költségeiket és a keresletet, ezért inkább kivárnak: elhalasztják a beruházásokat, befagyasztják a felvételeket, és óvatosabbá válnak a béremelésekkel is.A vámok közvetlenül növelik az alapanyag- és működési költségeket, különösen a nemzetközi ellátási láncokra építő vállalatoknál.
Amikor a költségek hirtelen emelkednek, a cégek elsőként a növekedési terveket és az új munkahelyek létrehozását vágják vissza. Ez a fajta kockázat sokkal erősebben fékezi a munkaerőpiacot, mint az AI jelenlegi hatása. A történelem azt mutatja, hogy az új technológiák átalakítják a munkát, de ritkán egyik napról a másikra. Az AI is ilyen lesz: egyes munkák megszűnnek, mások létrejönnek, a folyamat pedig évekig, akár évtizedekig tart.A jelenlegi munkaerőpiaci nehézségek tehát nem egy hirtelen technológiai sokk következményei, hanem egy tudatos gazdaságpolitikai fordulaté. Az AI egyelőre inkább magyarázat, mint valódi ok.
Forrás: hrportal.hu
