Több fiatal rendelkezik saját jövedelemmel és az átlagbérük is emelkedett-derül ki egy felmérésből. Pozitív tendencia, hogy az életkor növekedésével a jövedelmük is nő. Emellett a munkaerőpiaci helyzetükben különbségek tapasztalhatóak.
Tovább emelkedett a fiatalok személyes jövedelme: a 19–29 évesek becsült átlagos havi bevétele nettó 294 ezer forintra nőtt a második negyedévben, ami történelmi rekordot jelent a K&H ifjúsági index több mint egy évtizedes idősorában. A javulást jól mutatja, hogy a fiataloknak már csak 8,5 százaléka nem rendelkezik saját jövedelemmel, miközben egyre többen jelennek meg a magasabb jövedelmi kategóriákban. A K&H ifjúsági index felmérése szerint a 19–29 évesek becsült átlagos személyes jövedelme nettó 294 ezer forintra emelkedett 2026 második negyedévében, szemben az előző negyedévben mért nettó 272 ezer forinttal.
A medián jövedelem nettó 281 ezer forint volt, vagyis a megkérdezettek fele ennél magasabb, fele pedig alacsonyabb bevétellel rendelkezett. A jövedelmi szerkezet szintén kedvező irányba mozdult el. A válaszadók mindössze 8,5 százalékának nincs saját jövedelme, miközben a legnépesebb csoportokat már a nettó 300 ezer forint feletti havi bevétellel rendelkező fiatalok adják. A megkérdezettek több, mint harmada (38%) legalább nettó 350 ezer forintos személyes jövedelemről számolt be, és ezen belül számottevő azok aránya is (17%), akik havi nettó félmillió forintnál magasabb bevétellel rendelkeznek.
A személyes jövedelemre vonatkozó mutató az elmúlt években folyamatos emelkedést mutatott, a mostani eredmény pedig minden korábbi rekordot felülmúlt. A valamilyen rendszeres bevétellel rendelkező fiatalok körében az átlagos személyes jövedelem nettó 321 ezer forintot tett ki, míg kifejezetten az aktív keresők esetében már nettó 392 ezer forint volt. A főállású alkalmazottak nettó 361 ezer forintos, a minimálbér felett keresők pedig nettó 453 ezer forintos átlagos jövedelemről számoltak be. „A fiatalok jövedelmi helyzetének alakulása az egyik legfontosabb mutatója annak, hogyan érzékelik a gazdasági folyamatokat a saját mindennapjaikban. Az új rekord nemcsak a bérek emelkedését tükrözi, hanem azt is, hogy egyre többen rendelkeznek önálló bevétellel, és növekszik a magasabb jövedelmi kategóriákba tartozók aránya. Bár a kedvező tendencia biztató, továbbra is fontos, hogy a kedvezőbb jövedelmi helyzet tudatos pénzügyi döntésekkel párosuljanak, hiszen ez teremtheti meg a hosszú távú pénzügyi biztonság alapjait” – mondta Rammacher Zoltán, a K&H Bank lakossági marketingvezetője.
A rekordmagas átlagjövedelem mögött továbbra is jelentős különbségek húzódnak meg a fiatalok egyes csoportjai között. A férfiak átlagos nettó személyes jövedelme 329 ezer forint volt, míg a nőké 257 ezer forint, ami közel 30 százalékos eltérést jelent. Az életkor előrehaladtával szintén emelkedik a jövedelem: a 19–25 évesek átlagosan nettó 275 ezer forintos havi bevételről számoltak be, míg a 26–29 évesek esetében ez már nettó 336 ezer forintot tett ki, ami összefügg azzal, hogy az idősebbek között több az aktív kereső. A munkaerőpiaci státusz tehát ugyancsak jelentős hatással van a jövedelmekre.
Az aktív keresők átlagos személyes jövedelme nettó 392 ezer forint volt, szemben a diákok nettó 241 ezer, illetve az inaktív fiatalok nettó 126 ezer forintos átlagával. Területi bontásban a központi régióban élők rendelkeztek a legmagasabb, nettó 331 ezer forintos átlagjövedelemmel, míg a nyugati országrészben nettó 289 ezer, a keleti megyékben pedig nettó 268 ezer forint volt az átlag. A K&H ifjúsági index eredményei szerint tehát a fiatalok átlagos személyes jövedelme új történelmi csúcsra emelkedett, ugyanakkor a nemek, korcsoportok, munkaerőpiaci helyzet és lakóhely szerinti különbségek továbbra is jelentősen befolyásolják a korosztály pénzügyi lehetőségeit.
Forrás: hrportal.hu
