Hogyan hatnak a fiatalok a munkaerőpiacra ?

A Z generáció másként áll a munkához, mint az előttük járók. Az ő korukban már minden innovációs, automatizált, megújított és megváltozott ahhoz képest, ahogyan még a születésükkör működtek a dolgok – úgy is mondhatjuk, hogy szó szerint „beleszülettek” az internetes forradalomba és a digitalizációba. Számukra csak a tudás van és a teljesítmény, melyet állandóan fejlesztenek azért, hogy a világ is velük együtt változzon egy jobb, élhetőbb irány felé.

A Z generáció tagjai folyamatosan haladnak egy olyan világban, ami még a klasszikus értelemben vett „rendszer” szerint működik. Ahhoz tudnánk a leginkább hasonlítani, mint mikor egy kőkorszaki reptér közepébe beépítenek egy automata mozgójárdát, amely felgyorsítja a haladást és megrövidíti az utat az andalgó sétálók között. Ugyanis a Z az első olyan generáció, amely szinte előbb tanulta meg az okostelefont kezelni, és mobilon pötyögni, mint a betűket az elsős olvasókönyvből. A Z generáció tagjai rendkívüli módon szívják magukba a digitális technológiát: nincs olyan kütyü, amihez nem értenek; az állandó fejlődést és a változást pedig magától értetődő, szükséges folyamatnak tekintik. Könnyen alkalmazkodnak a spontán helyzetekhez; mernek, vállalkoznak, utaznak és állandóan képzik magukat. Hozzá vannak szokva az éles váltásokhoz és a gördülékeny, fennakadás nélküli kommunikációhoz, ami rendkívül csábító munkaerővé teszi őket. A marketingdive.com szerint öt év múlva már a munkaerő 27 százalékát ők fogják kitenni, tehát a munkavállalási procedúrát alaposan át kell a számukra alakítani, különben az ő feltételeik szerint fog működni minden, és egyik pillanatról a másikra be fog dőlni a klasszikus értelemben vett munkavállalási „rendszer”. A folyamat pedig elkezdődött, a feltételeket ugyanis már most is diktálják rendesen: a Z generáció világában például nem elfogadható az a válasz egy munkahelyen, hogy „ezt így szoktuk csinálni, ezért így kell csinálni”, mert a fenntartható, egyszerű és gyors megoldásokban hisznek, amelyek végleges változásokat teremtenek anélkül, hogy felesleges energia, pénz, idő és munkaerő veszne kárba. Hogy ez miért lehetséges? Azért, mert a fiatal munkaerőt már nem lehet csak úgy bekebelezni, és irányokat sem lehet nekik szabni. A Z generációra jellemző önfejűség megújult gondolkodásformát eredményezett, mely folyamatosan segíti őket abban, hogy azok az innovációs szervezetek, amelyeket nap mint nap létrehoznak, olyan problémakörökkel foglalkozhassanak, amikkel kapcsolatban generációkkal ezelőtt még csak ötletelés sem volt, még döntés sem született, nemhogy megoldás… A Z generáció tagjai pontosan tudják, milyen munkahelyen szeretnének dolgozni: egy önálló, digitális és modern cégnél, mely tértől és időtől teljesen független tud lenni – tehát, lényegében egy olyan digitalizált platformon akarnak pénzt keresni a ma fiataljai, ahol digitális nomádként lehet dolgozni a világ bármely pontjáról, bármilyen napszakban, szabad emberként, esetleges papír és végzettség nélkül, sokszor csak a gyakorlatias tapasztalatra építve. A Z generáció fiataljai hozzá vannak szokva ahhoz, hogy olyan pályát választhassanak maguknak, amihez csak kedvük van: már rég nincs meg az a kontroll, hogy csak két-három szakma közül lehet választani – lényegében bárki lehet bármi és bármikor, attól függően, hogy éppen mi teszi boldoggá. Merész kijelentésnek tűnhet, de a karrierváltás talán még soha nem volt ilyen könnyű, mint napjainkban és ez egyébként nem is csoda. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy már rég nem végleges a „nagy pályaválasztás” előtti döntés, mert sokan a végzettségüktől függően egy teljesen más szakmában helyezkednek el; ahogyan ma már egy fix munkahely mellett sem ritka, hogy valaki elvégzi a második, harmadik szakmáját – ilyen ez a modern élet. A Z generáció tagjai könnyen tudnak váltani, mert könnyen adaptálnak, ma már pedig rengeteg szakma összefolyik a másikkal, ezért az átmenet, amit maga a munka- és a karrierváltás okoz, nem nevezhető különösebben nagy kihívásnak – főleg akkor, ha azonosulni tudnak vele a fiatalok. A mccrindle.com.au oldal szerint a 18 és 23 év közötti fiatalok 51 százaléka attól függően teszi le a voksát egy brand, egy munkahely mellett, hogy tud-e megfelelően azonosulni a cég értékrendjével.

Forrás: glamour.hu

További cikkek