A tőke és a munka egymásra gyakorolt hatása nyomán problémák keletkeztek Magyarország termelékenységében.
A Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztályának szakmai konferenciáján a tőke és a munkaerőpiac problémáit és a jövőbeli kilátásait elemezték a szakértők. Magyarországon a tőke működésében meghatározóan pozitív elemek vannak, de van egy tendencia a monopolizmusra. A magyar gazdaságban a tőzsde, számos évtizedekkel ezelőtti gondolattal szemben, nem vált meghatározóvá, körülbelül négy cég működése határozza meg a magyar tőzsdét.
Ennek következtében, a magyarországi pénzügyi közvetítés számít a legdrágábbnak egész Európában. A megtakarítások kevésbé hasznos módon kapcsolódnak be a reálgazdaság finanszírozásába, így a tőke is sokkal kisebb mértékben hasznosul. -számolt be a magyarországi tőkepiac helyzetéről Csaba László, akadémikus, a Közép-Európai Egyetem (CEU) egyetemi tanára.
A pénzügyi rendszer fejlődésében a legfontosabb újítás, a pénzügyi rendszer demokratizálódása. Miszerint egyre több ember számára, egyre többféle szolgáltatás válik elérhetővé és elengedhetetlenné. A robotizáció és a mesterséges intelligencia elterjedése egészen újfajta munkamegosztást hoz létre a világ egészén. -vetítette előre a munkaerőpiac jövőjét Csaba László.
Ez azt jelenti, hogy a korábban domináns, és az elmúlt 15 év gazdaságpolitikájában középpontba állított, mind a fizikai, mind a szellemi, betanított jellegű munka szerepe le fog értékelődni. Így, az a fajta életszínvonal növekedés, ami abból fakad, hogy egyre többen dolgoznak egyre többet, már nem fenntartható.
Drágább a külföldi munkaerő, de jobb.
A Magyarországon bőségesen rendelkezésre álló, nagyjából a 4,5 milliós munkaerőpiac minősége nem elég jó. Nem alkalmas a modern gyáripari körülmények közötti munkavégzésre. Ez a vendégmunkásokkal kapcsolatos megélénkült viták során vált világossá. Az MKT ezzel kapcsolatos vitáján, és más fórumokon is elhangzott, hogy lehetséges, hogy a Fülöp-szigetekről érkező munkaerő drágább, mint a magyar, de lényegesen jobb. A munkaerő szempontjából pedig ez a lényeg.
A modern iparosításban az a kérdés, hogy a munkaerő megbízható-e, stabil-e, és bevethető-e hétköznapokon kívül szombaton és vasárnap, második és harmadik műszakban is.-bírálta a munkaerőpiacot Mihályi Péter, az MTA levelező tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora. A globalizáció pedig azt eredményezi, hogy a verseny egyre szélesebb. Tehát a magyar munkaerőpiacon egyre több külföldi jelenik meg.
Forrás: novekedes.hu
