Mire fókuszál a jó önéletrajz az álláskeresésnél?

Mi az, amire jó figyelni az önéletrajz összeállításában, melyek azok a tények, melyekre a HR-esek odafigyelnek ? Erre is választ kaptak az érdeklődők a a Brain Bar online konferenciáján. Fontos az érdeklődési kör, a tapasztalatra, kevésbé fontos a titulus és a munkahelyen eltöltött év.

A nemi esélyegyenlőségen nem segített a járványhelyzet és kaptak tippeket a résztvevők az énmárka építéséhez is. “A fiataloknak, ha meg akarják állni helyüket az álláspiacon, empatikusnak, kommunikatívnak kell lenniük – hangsúlyozta Udo Bohdal-Spiegelhoff, a Deloitte Human Capitaltól. Hozzátette, ezekkel már mind rendelkezünk kisgyermekként, azonban az iskolarendszer valahogy aztán elnyomja ezeket a készségeket, amelyeket újra fel kell ébresztenie részben az érintetteknek, részint a munkaadóknak. A küldetéstudatnak a szervezeti kultúra elemeiben, amelyek a munkavállalók mindennapjait érintik, mint a kiválasztás, a beillesztés, az előléptetés is érvényesülnie kell. Nagyon fontos személyiségjegyként említette a kíváncsiságot, a meghallgatás, az odafigyelés képességét a kommunikáción belül. A technológia mintegy 18 hónaponként megújítja önmagát, amelyet követni, kezelni csak úgy lehet, ha egy vezető bízik önmagában, kíváncsi marad, nyugodt tud lenni a rengeteg változás közepette, képes önreflexióra és a kommunikációra a csapatával. A moderátornak arra a kérdésére, hogy hogy néz ki egy jó önéletrajz a 21. században azt válaszolta, hogy nem a karrierlépések számítanak már elsősorban, nem is az egy-egy helyen ledolgozott évek, sőt nem is a titulus, hanem sokkal inkább a pályázó érdeklődési körére kell helyezni a hangsúlyt, a feladatokra, amelyekben részt vett, és hogy mit tanult ezekből, mit csinál szívesen, szenvedéllyel. Ahogy a motivációs levélben is elsősorban ezt kell kiemelni, az első beszélgetést erre kihegyezni. Egy munkáltató számára fontos, hogy a képviselt értékek összhangban legyenek. Egy másik előadó, Aliya Hamid Rao, a London School of Economics adjunktusa a járvány utáni munkaerő-piaci esélyeket latolgatta szintén, de egészen más perspektívából, elsősorban a nemi egyenjogúság szempontjából. A moderátor néhány közvélekedés cáfolatára kérte meg. Az első mítosz, amit elővettek az volt, hogy – A járványhelyzet jót tett-e a nemi esélyegyenlőségnek a fizetett és fizetetlen munka szempontjából? Aliya Hamid szerint azonban nem ez a helyzet, ugyanis bár a férfiak valóban több láthatatlan munkát végeztek, vagyis többet dolgoztak otthon, vettek részt a gyerekek körüli feladatokban, de most sem dolgoztak többet, mint a nők. Amerikai kutatások szerint a járvány plusz hat óra láthatatlan munkát rótt a háztartásokra, amiből négyet a nők, kettőt a férfiak végeztek átlagosan. A gyerekek online oktatásban való helytállásáért 70%-ban a nők voltak felelősek. Egy brit kutatás szerint a nők például azért tudtak kevesebb fizetett munkát végezni ezen időszak alatt, mert több munkájuk volt a gyerekekkel. – Jót tesz-e az esélyegyenlőségnek, ha a home office felváltja az irodát? Erről is az derült ki, hogy nem igaz. Mert a férfiak – éppen az otthoni láthatatlan munka egyenlőtlen eloszlása miatt – sokkal inkább meg tudják tenni, hogy az életük a munka körül forogjon, akár otthon is. Ez a nőkkel, épp a fentiek miatt nincs így. Mint mondja, érdekes példa erre az a percepciós különbség, hogy míg egy nőnek, ha beszalad a totyogója egy konferenciahívás közben, akkor azt általában szakmaiatlannak tartják, hogy nem képes a két dolgot szétválasztani, míg ha egy férfivel történik hasonló, akkor róla az a kép jön le, hogy milyen jó apa. – Az Y generáció megnyerte a nemi esélyegyenlőségért folytatott harcot? Sajnos, ezen a területen az adjunktus szerint még visszalépés is tapasztalható. Ugyanis felmérések szerint az Y generációs férfiak újra ott tartanak, hogy ők szeretnének kenyérkeresők, családfenntartók lenni, míg a nő maradjon otthon. A nők azonban egyenlőséget szeretnének, és éppen ezért inkább nem mennek férjhez, ha ezt a házasságban nem érhetik el. Még mindig inkább az jellemző, hogy a férfiak szereznek olyan diplomát, szakmát, amivel többet lehet keresni, hiába nagyobb a nők aránya az egyetemeken.

Forrás: hrportal.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük