Hogy áll a nők foglalkoztatása hazánkban ?

A Magyar Vöröskereszt adatai szerint abból a kevesebb, mint 25 ezer Ukrajnából menekülő emberből, aki ideiglenes menedékjogot kért nálunk, nagyjából tízezren lehetnek aktív korúak, akik munkát vállalnának. Itt a nők 80 százaléka kilép a munkaerőpiacról, ha gyermeke születik, máshol 30 százalék körüli az átlag, és akkor is a mienknél rövidebb ideig nem dolgoznak az anyák.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy nemzetközi elemző cég adatai alapján ezt úgy részletezte egy tegnapi konferencián, hogy az érkezők 35-40 százaléka városokból menekülő anya, aki összefogva két-három hasonló sorsú társával és annak gyermekeivel kelt útra, és ha megfelelő gondoskodást találnak a gyerekeknek, akkor dolgozni szeretnének. Külön kezelik a segélyszervezetek a nagycsaládosokat, ők az érkezők 10-15 százalékát adják, hosszabb ideig maradnak a menedékhelyeken, és nincs egyértelmű tervük a jövőre. Többségük a háború előtt is segélyekre szorult, s ha nem kapnak annál jobb lehetőséget, mint korábban otthon, hazaindulnak, amint csillapodnak a harcok. A Magyarországon maradó menekülők 5-10 százaléka idős ember, aki sokszor a szükséges orvosi segítség hiánya miatt indult útnak, nem egyszer olyan rossz állapotban, hogy gondozást igényelnek. Az Ukrajnából érkező asszonyok foglalkoztatási nehézségei különös hangsúlyt adtak a „Nemek közötti foglalkoztatási szakadék csökkentése a magyar munkaerőpiacon” című konferenciának. A kérdés súlyát jelzi, hogy míg Budapesten a regisztrált álláskeresők 60 százaléka nő, a jelentkező ukrán állampolgárok 80 százaléka asszony. A világ fejlett országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányításával azt vizsgálták magyar és nemzetközi kutatók, hogyan lehetne javítani a magyar nők foglalkoztatási esélyeit, és nem meglepő módon ugyanazok a megoldandó ügyek kerültek középpontba, mint az ukrán asszonyok elhelyezkedési esélyeinek taglalásakor. Kiderült a kutatásból, hogy a fejlett államok közt Magyarország az egyetlen, ahol nem csökken, hanem folyamatosan nő a szakadék a két nem foglalkoztatása között. Itt a nők 80 százaléka kilép a munkaerőpiacról, ha gyermeke születik, máshol 30 százalék körüli az átlag, és akkor is a mienknél rövidebb ideig nem dolgoznak az anyák. A Budapest Intézet által készített interjúk ebben a kérdésben elég merev hozzáállásról tanúskodnak, a megszólalók többsége ma is azt tartja jó megoldásnak, ha a gyermek születése után 36 hónapig otthon marad az anyuka. Ez alól a diplomások jelentenek kivételt, akik két év után többnyire vissza akarnak menni dolgozni. A szükségesnél lassabban halad a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése, ami különösen a kisebb településeken gátolja a nők elhelyezkedését.

Forrás: nepszava.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.