Orbán Viktor évértékelőjén pozitívan nyilatkozott a hazai munkaerőpiac helyzetéről. Azt mondta, még soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. A foglalkoztatási ráta 75 százalékos arányát 85 százalékosra akarják emelni, amelyhez számításaik szerint még mintegy 300 ezer embert kell bevonni a munkába.
A 2009-es egy válságév volt, így alapvetően is magasabb volt a munkanélküliség ebben az időszakban, ez azt is jelenti, hogy a növekedést is könnyebb elérni. Akkor 3,9 millió volt a Magyarországon foglalkoztatottak száma, most a 2023-as adat 4,7 milliót mutat. A nyers adatok körülbelül 800 ezres emelkedést mutatnak a számokban, ami az ígéretet sem valósította meg, ráadásul a módszertan is megváltozott időközben. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) foglalkoztatottsági adataiban ugyanis most már benne vannak azok az emberek is, akik a szülés után otthon maradtak GYES-en és GYED-en, és előtte aktívak voltak a munkaerőpiacon – az ő számuk 140-150 ezerre tehető. Emellett százezren vannak, akik külföldön dolgoznak, de van magyarországi kapcsolatuk is, emiatt szerepelnek a statisztikában. Egyes közgazdászok szerint pedig a közmunkában foglalkoztatottakat is érdemes levonni ebből a számból, legalábbis felüket egész biztos.
A foglalkoztatási arány azt mutatja meg, hogy a 15-74 korosztály mekkora része dolgozik. Ez a mutató a legfrissebb, decemberi állás alapján 74,7 százalék volt, ami kétségkívül magasnak tekinthető, ugyanakkor érdemes megnézni a részadatokat is, azok ugyanis egészen más képet mutatnak. Mivel ez a mutató a 15-74 éves korosztályra vonatkozik, Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint félrevezető adatokat mutathat. A 15-16 évesek eleve még iskolába járnak, tehát ők nem is tudnak foglalkoztatottak lenni, de még 18 éves korig bezárólag is tanul többségük, a 18-23 év közötti évfolyamnak pedig 40-50 százalékra egyetemre jár.
Félrevezetőek lehetnek a statisztikai adatok
„Ha ezekkel korrigáljuk a foglalkoztatási rátát akkor nagyságrendileg 80-85 százalék között vagyunk” – mondta lapunk kérdésére Molnár László. Nagyon félrevezetőek lehetnek a KSH által közölt adatok, mert Magyarországon 65 év a nyugdíjkorhatár és 16 év a tankötelezettség határa, ami alatt nem is dolgozhatna senki. „Százezres nagyságrenden vannak olyan emberek, akik valamilyen betegségük miatt nem képesek dolgozni” – emlékeztetett a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója.
Őket azonban nagyon nehéz foglalkoztatni, hiszen még az enyhén értelmi fogyatékosok – akiket egyébként szoktak foglalkoztatni például árufeltöltőként – jelentős tömege sem foglalkoztatott, mert nem találnak olyat, ami nem veszélyes rájuk és általuk ellátható feladatokat tartalmaz a munkakörük. A siket- és nagyothallók, valamint a rosszul látók is mind olyan állapotok, amely mellett nagyon sok munka ellátására nincs lehetőség. A GKI vezérigazgatója szerint körülbelül 4-500 ezer olyan ember van, aki mozgás- vagy egyéb módon korlátozott, és ha ezeket arányosítjuk az életkorral, akkor is legalább 300 ezer fő van ilyen helyzetben Magyarországon.
A fiataloknál csökkent a dolgozók aránya
A korcsoportok tekintetében ugyanis az 55-64 éves korosztályban volt jelentős növekedés megfigyelhető, az ő foglalkoztatási rátájuk 3,6 százalékponttal elérte a 69,1 százalékos szintet. Eközben a 15-24 és 25-54 éves korúaknál bár minimálisan, de csökkent a dolgozók aránya. Ezek nem jó tendenciák. Az idősebb korosztályt sikerült a kormánynak visszacsalogatnia a munkaerőpiacra egyrészt a nekik szóló adókedvezményekkel, másrészt vélhetően azzal, hogy nem tudnak megélni a nyugdíjukból.
Eközben a fiatalabbak egyre kevésbé akarnak itthon elhelyezkedni, legalábbis fokozatosan tűnnek el a munkaerőpiacról. 2022-ről 2023-ra egyébként is csak 0,4 százalékponttal tudott növekedni a foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében. A férfiak körében 0,2 százalékponttal, 79 százalékra, a nők esetében 0,6 százalékponttal, 70,5 százalékra emelkedett a mutató.
Forrás: economx.hu
