Mindenhol nagy a szakemberhiány, ezért is nagyon jól keresnek a hiányszakmák képviselői. A tapasztalatok szerint átrendeződés zajlik a munkaerőpiacon, emelkednek a jó szakmunkások bérei.
A diplomás, fehérgalléros állások iránti kereslet lassulásával párhuzamosan robbanásszerű átrendeződés zajlik a munkaerőpiacon: a fizikai, technikai és szakmunkás pozíciókban meredek bérnövekedés indult meg. Míg az irodisták felvétele megtorpant, a hiányszakmákban hat számjegyű dolláros – átszámítva milliós – fizetésekkel csábítják a munkavállalókat, de a helyek így is üresen állnak. Meglepő, de annál egyértelműbb tendencia rajzolódik ki a nemzetközi munkaerőpiaci adatokból: a klasszikus irodai, fehérgalléros karrierutak lassulása mellett a szakmunkák és technikai pozíciók váltak a legkeresettebbé és legjövedelmezőbbé.
Az amerikai bérszámfejtő és HR-óriás, az ADP legfrissebb munkaerőpiaci jelentése szerint a magánszektor az elemzői várakozásokat felülmúlva összesen 143 ezer új munkahelyet teremtett egyetlen hónap alatt, a növekedés fő motorjai pedig kifejezetten a gyártási és építőipari szektorok voltak. A legutóbbi adatok alapján a feldolgozóiparban 17 ezer, az építőiparban pedig 15 ezer új állás jött létre. Ezzel szemben az információtechnológiai (IT), az üzleti és a pénzügyi szolgáltatások területén létszámleépítések és a felvételek érdemi megtorpanása tapasztalható. A kereslet és kínálat drasztikus eltolódása miatt a szakmai szervezetek kongatják a vészharangot: a képzett fizikai és technikai munkaerő hiánya elképesztő bérnyomást eredményez.
Éves szinten 100 ezer dollárt meghaladó (átszámítva havi több milliós) fizetésű szakmunkás, vízvezetékszerelő és gépkezelői állások maradnak üresen, mert egyszerűen nincs elegendő szakember. A béradatok rávilágítanak arra is, hogy a fizikai szektorban a pozíciójukban maradó dolgozók fizetése is átlagosan 5,3%-kal nőtt, míg a munkahelyet váltók 7,3%-os bérnövekedést tudtak elérni – ami messze felülmúlja a stagnáló irodai szektor opcióit.
Európában is ez a valóság:
A cégek 80%-a szakemberhiánnyal küzd. Nem kizárólag amerikai sajátosságról van szó. Az Európai Unió Szakképzés-fejlesztési Központja (CEDEFOP) és az Európai Munkaügyi Hatóság adatai szerint az európai vállalkozások közel 80%-a küzd súlyos szakemberhiánnyal, a hiányszakmák élén pedig pontosan a technikai és fizikai pozíciók állnak. Nyugat-Európában a minősített villanyszerelők, HVAC-technikusok és hegesztők éves bruttó bérszintje elérte a 45 000 – 55 000 eurót (havi 1,5–1,8 millió forintot), ami sok esetben már meghaladja a diplomás irodai dolgozók átlagbérét.
A helyzet hátterében több strukturális ok is áll: Generációs váltás és elöregedés: A tapasztalt, idős szakemberek egymás után vonulnak nyugdíjba, miközben az utóbbi évtizedekben a fiatalok többsége a felsőoktatás felé orientálódott. Technológiai és zöldátállási bumm: Az új ipari létesítmények, az adatközpontok, a hőszivattyús rendszerek és az energetikai beruházások olyan komplex technikai tudást igényelnek, amit az átlagos képzettségű munkaerő nem tud lefedni. A diploma leértékelődése: A felsőoktatási költségek és a fehéredő irodai piac miatt sok fiatal már nem látja az egyetemi diploma megtérülését a fizikai szakmákkal szemben.
Mi a helyzet itthon?
A tendencia a magyar munkaerőpiacon is gőzerővel zajlik. A hazai toborzóipari bérútmutatók és a KSH adatai szerint a jól képzett gépészek, precíziós szerszámkészítők, villanyszerelők és klímaszerelők bruttó bérszintje itthon is eléri a 700 ezer – 1 millió forintos sávot, míg a vállalkozóként dolgozó szakemberek bevétele ennél is magasabb lehet. Ez sok esetben már felülmúlja a junior és medior irodai dolgozók vagy akár a középvezetők jövedelmét, alapjaiban átírva a karrier-sztereotípiákat.
Forrás: hrportal.hu
