Az elemző szerint egyelőre nincsennek jelei a gazdaság fölfelé irányuló növekedésének. Ugyanakkor stabilan áll a munkaerőpiac, de az infláció még mindig magas szinten marad.
Nagyon visszafogott növekedés várható idén a jelen állás szerint – vélik az Erste Bank elemzői. Nyeste Orsolya és Nagy János makrogazdasági elemzők szerint az éves GDP-előrejelzést 0,8 százalékra módosult a vámháborúk és az első negyedéves hazai GDP-adatok és a bizalmi indikátorok miatt. Év végéig a forint/euró árfolyam 415-ig emelkedhet. Még a második negyedévben sem látszódnak a gazdasági javulás markáns jeleit az élénkülő fogyasztás és a kedvezőtlen külső környezet miatt az Erste elemzői szerint.
Az építőipari szerződéseknél még látnak változást, és akad néhány pozitív jel a második negyedévre, de tendenciózus javulásról még nem lehet beszélni. Kiemelték, hogy az akkumulátorgyártás terén van egy piacvesztés, de a járműiparnál megmaradt az európai vezérfonal, ugyanakkor a magyar és a német járműipari termelésnél látható egy szétválás a magyar gyártás lemaradásával.
Összességében lazulásban van a magyar munkaerőpiac, elbocsátások láthatók, ami még nem jelent meg a munkanélküliség terén, ezzel párhuzamosan lelassult a bérdinamika, de relatív stabil a gazdasági nehézségek ellenére a munkaerőpiac. A bérdinamika lassulni fog az év során, és a versenyszférában egyre kevesebb a betöltésre váró munkahely. Az alacsonyabb GDP növekedés miatt várható a három éves bérmegállapodás felülvizsgálata.
Inflációs előrejelzések
Az inflációval kapcsolatban az Erste elemzői 4,7 százalékra vették vissza az éves inflációs előrejelzésüket a kormányzati árrésstopok működése miatt. Várakozásuk szerint az árrésstopot a választásokig kitartja a kormány. Továbbá a termelői inflációnál elindult egy lassulás, az euróövezeti infláció is lassult, és a forint árfolyam stabilitása is hozzájárulhat, hogy az ipari termékek inflációja lassulhat. Enyhülésnek indult a kínálati árnyomás, de a maginfláció miatt továbbra is kockázatok láthatók, és magas szinten maradtak az inflációs várakozások. Év végéig a kedvezőtlen bázishatás felett marad az infláció idén, és év végére lehet visszalassulni a jegybanki célsáv közelébe. Akár még jövőre is a cél felett maradhat az infláció.
A bizonytalanságok miatt maradtak a tartósan szigorú monetáris kondíciók, egyelőre fennmarad a stabilitásorientált megközelítés a hazai monetáris politikában, és a nemzetközi jegybankok lazító kamatpolitikája miatt az év végén nyílhat lehetőség az óvatos kamatcsökkentésre. A régióban a cseh és a lengyel jegybank már kamatot csökkentett, és az Európai Központi Banknál is további csökkentés várható. A magyar hozamfelár tekintetében viszonylagos stabilitás mutatkozik bő egy éve, a magyar hozamfelár jó ideje nem mozdul ki a 400-450 bázispontos sávból a 10 éves német Bund hozamához képest.
Idén és jövőre ismét nőhet az elsődleges hiány, némileg romlani fog az elsődleges egyenleg, később a kamategyenlegben javulás várható, ami ad teret a fiskális politika számára. Az államadósság enyhén emelkedő pályán várható idén a GDP arányában, a hiány a GDP 4-5 százaléka között alakulhat. A S and P korábban stabilról negatívra módosította a kilátását, náluk vagyunk éppen a befektetésre ajánlott kategóriában, a Moody’s és a Fitch esetében kedvezőbb a besorolásunk. Előretekintve a forint folytathatja a leértékelődési trendet, egyelőre beragadt a 400-405 forint/euró sávba.
Ami mozgathatja a forintot az a kereskedelmi háború és az orosz-ukrán konfliktus alakulása, de a piacok a vámháborús fejleményekre egyre kisebb kilengésekkel válaszolnak. A folyó fizetési mérleg többlete támogatja a magyar devizát, és a jegybankban maradt a szigorú monetáris politika, ami szintén támaszt ad a forintnak. Ugyanakkor az inflációs különbözet középtávon gyengítheti a forintot, az óvatos kamatcsökkentések is a forint lassú fokozatos gyengülését okozhatja, de ha nem lesz kamatvágás, akkor tarthatja a forint a jelenlegi szintet. Év végére a az euró 415 forintig emelkedhet – vélik az Erste elemzői.
Forrás: novekedes.hu
