Egyre nagyobb az igény a nyugdíj melletti munkára, különösen azok esetében, akik egészségi állapotuk miatt megengedhetik maguknak, illetve kevés nyugdíjjal rendelkeznek. Érdekes adat, hogy a magasabb iskolai végzettségűek szeretnének tovább dolgozni.
Az elöregedő társadalom és a nyugdíjrendszerek kihívásai egyre sürgetőbbé teszik annak vizsgálatát, hogyan lehet bevonni az idősebb korosztályt a munkaerőpiacra. A Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján a szakértők a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalás kérdését járták körbe. Magyarországon is erős igény van, hogy öregségi nyugdíj mellett dolgozzanak a 65 év felettiek, aminek nem csak anyagi okai vannak, hanem más, pszichológiai tényezők is közrejátszanak.
A magasabb beosztásban dolgozó, felsőfokú végzettségű férfiak körében a legnagyobb a nyugdíj melletti munkavállalás. Bár Magyarországon az uniós aránynál kevesebb, 20,5 százalék a 65 év felettiek aránya a teljes lakosság körében (az EU-s átlag 21,3%), az idősek aránya folyamatosan emelkedik, ami nyugdegyrészt a hosszabb élettartamnak, másrészt az alacsony születésszámnak tudható be. Akik a nyugdíjkorhatár elérése után is aktívak szeretnének maradni, alapvetően két lehetőség közül választhatnak:
- a halasztott nyugdíjba vonulás,
- illetve a nyugdíj melletti munkavégzés.
Magyarországon jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, magas beosztásban dolgozó férfiakra jellemző, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár után is dolgoznak. A képzetlen munkavállalókhoz viszonyítva szinte minden más foglalkoztatási kategóriában nagyobb a férfiak munkaerőpiaci aktivitása az előrehozott nyugdíjkorhatár után két évvel, de a legnagyobb különbség a felsőfokú végzettségűekhez viszonyítva látható – olvasható a Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányban.
A Magyar Kutatási Hálózat KRTK KTI kutatói (Bárdits Anna, Bíró Anikó, Elek Péter és Krekó Judit) tanulmánya hangsúlyozza, hogy a korhatár betöltése melletti munkavállalás összefügg a foglalkoztatáscsoporttal, ágazattal, keresettel, lakóhellyel és a már említett egészségi állapottal, valamint a családi helyzettel (van-e gondozásra szoruló családtag). Az 1950-1951-ben született férfiak körében két évvel az előrehozott nyugdíjkorhatár elérése után 25 százalék körül alakul a foglalkoztatási arány.
Elöregedő társadalom
A korhatár után dolgozókon belül mintegy 70 százalék nyugdíj mellett, 30 százalék pedig úgy dolgozott, hogy még nem vonult nyugdíjba. Az öregedő társadalom komoly kihívások elé állítja a nyugdíjrendszert és a munkaerőpiacot egész Európában. Míg Magyarországon 2001-ben a 65 év felettiek aránya még csak 15,1% volt, 2022-re ez az érték már 20,5%-ra emelkedett. Az OECD legutóbbi nyugdíjjelentése szerint hazánkban is szükséges lesz a nyugdíjrendszer módosítása annak érdekében, hogy az pénzügyileg fenntartható legyen.
A magyar munkavállalók jelentős része a korai nyugdíjba vonulásra törekszik. Ennek okai között szerepelnek a munkával kapcsolatos negatív tapasztalatok és a nyugdíjas élettel kapcsolatos pozitív elvárások -idézte Monostori Judit gondolatait Bíró Anikó, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Korábban a levonás nélküli, teljes nyugdíjhoz 38, az alacsonyabb összeget biztosító csökkentett előrehozott nyugdíjhoz 33 év szolgálati időre volt szükség. 2009-től azonban 40 évre nőtt a normál, 37 évre a csökkentett előrehozott nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő. 2012-től, egy évvel a Nők 40 program bevezetése után pedig a kormány teljes egészében megszüntette a korengedményes és az előrehozott nyugdíjat. -számolt be a nyugdíjrendszerbeli változásokról Bíró Anikó.
Forrás: novekedes.hu
