Demográfiai változás és nyugdíjbomba

Magyarországot is sújtja az a nyugaton is jellemző demográfiai változás, amelynek következtében egyre több a nyugdíjas, és egyre kevesebb a járulékfizető. Ezért a nyugdíjcélú és egészségmegőrzést segítő megtakarításokra sokkal nagyobb hangsúly helyeződik már most, és fog helyeződni a jövőben is.

Sajnos kevés magyar törődik az öngondoskodással, még mindig kevés magyar gondol a jövőjére, amelynek okait egyéni szinten kell keresni: nem is az emberek pénztárcájában, hanem a nemzedékeken át öröklődő rossz beidegződésekben. Limpár Imre tréner, tanácsadó szakpszichológus a Portfolio Öngondoskodás 2019 konferenciáján arról beszélt, hogyan akadályozza meg a fiatalokat a generációkon át öröklődő negatív jövőkép és életszemlélet abban, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a saját jövőjükért. Számtalan tanulmány bizonyítja: a magyarok aggódnak a jövőjükért, és foglalkoztatja őket, hogyan fognak megélni nyugdíjasként, és hogyan maradhatnak idős korukban egészségesek. Azonban az aggodalmak nem állnak arányban azzal, hogy mennyien vannak, akik már takarékoskodnak, vagy konkrét terveik is vannak arra, hogyan töltik majd az életük harmadik harmadát. A fiatalok (Y és Z generáció tagjai) sokan gondolják úgy az OTP Nyugdíjpénztár kutatása szerint, hogy nyugdíjas korukban is dolgozni kényszerülnek majd: az 1980 és 1996 között születettek 54 százaléka, a 1997 után születettek közül valamivel kevesebben, 43 százalék gondolja, hogy az időskori éveket is munkával kell töltenie. A KSH adatai alá is támasztják ezt: 2013 és 2018 között mintegy 59 ezer főre emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma, ez majdnem 80 százalékos növekedést jelent. Az OECD országokhoz képest Magyarországon még mindig viszonylag kicsi az aránya a nyugdíjas korú munkavállalóknak – hozzá kell tenni, hogy sok más európai országhoz hasonlóan -, itthon a 65 évnél idősebb lakosok 5,5 százaléka dolgozik. Jöhet a sírig tartó munka: tízezrével állnak munkába a nyugdíjas magyarok. Minden jel ebbe az irányba mutat. Az Y és Z generációs fiataloknak csak harmada szerint kell elkezdeni az öngondoskodást már 18 és 25 éves kor között a gondtalan időskor érdekében a Groupama Biztosító reprezentatív kutatása alapján. Bár a fiatalok egyre hamarabb kezdik a nyugdíj-előtakarékosságot, leginkább 36 évesen jön el a pillanat, amikor belevágnak. A CIG Pannónia felméréséből pedig az derült ki, hogy az összes megkérdezett fele, ha pedig csak a 25-29 éves korosztályt nézzük, háromnegyedük állította, hogy nincsen semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása. Mindennel el vagyunk késve?A Pénztárszövetség szeptember végén tartott konferenciáján ismertették azt a kutatást, amiből kiderült: a magyarok jelentős része szorong a jövő miatt, attól hogy időskorában anyagi nehézségekkel kell majd küzdenie, a megkérdezettek fele tart. Az öngondoskodás jelentőségével azonban sokan tisztában vannak: öt éve még csak a nyilatkozók harmada vallotta, hogy félretesz valamennyit, az idén ez az arány 56 százalékra nőtt. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének felmérése szerint viszont az emberek fele rendszeresen foglalkozik azzal, mi vár rá a nyugdíjas éveiben. A megkérdezettek 57 százalékát elsősorban az egészségmegőrzés foglalkoztatja, viszont sokkal kevesebben vannak, akiknek konkrét terve lenne az egészség megőrzése vagy az időskori anyagilag stabilitás megteremtésére. A szakértők szerint, ha a megtakarítás megkezdéséről van szó soha nincs túl késő, a megkérdezettek mégis aggódnak. Azok közül, akiknek már van elképzelésük, mekkora összeget szeretnének félretenni addigra, mikor elérik a nyugdíjas kort, 36 százalék érzi úgy, hogy későn kapott észbe. Azok pedig, akik már tudják, miből állják majd a felmerülő költségeket, ugyanilyen arányban érzik azt, hogy elkéstek.

Forrás: penzcentrum.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük