2023 egyértelműen a bizonytalanság éve volt az IT-toborzásban, amit a befagyasztott munkaerő-felvételi költségvetési keretek és az iparág stagnálása okozott.
Hektikus éven van túl a magyar informatikai munkaerőpiac. Egyszerre volt jelen az elbocsátási hullám és a munkaerőhiány, a cégek a korábbinál sokkal megfontoltabban kerestek és alkalmaztak új munkaerőt, de ezzel együtt továbbra is a munkavállalók diktálják a feltételeket. A bizonytalan gazdasági helyzet erősen rányomta a bélyegét az informatikai munkaerőpiacra 2023-ban.
Elbocsátási hullám
Az év a tengerentúlon erős leépítési hullámmal kezdődött – a Covid alatt felduzzasztott dolgozói állomány elég jelentős részétől szabadult meg nem egy vállalat, és ennek szele Magyarországot is elérte. „Egyértelműen kirajzolódik, hogy az elbocsátások zöme a nagyobb központokban, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában történt, a kisebb hazai irodáknak általában csak néhány kollégától kellett megválniuk. Ezek a leépítések többnyire nem a magyar leányvállalatok tényleges teljesítményét tükrözték, hanem a globális számokból a helyi irodára eső kvótát”, világítja meg az elbocsátások hátterét Vidus Anett, a HumanField IT-toborzási üzletág-igazgatója.
Ugyanakkor a káros utóhatások az „ártatlan” leányvállalatokat is érintették: a megmaradt dolgozók is elbizonytalanodtak, és sokkal többen lettek nyitottak a váltásra, mint korábban, további nehézségeket okozva a vállalatoknak. A Covid idején jelent meg nagyobb mértékben, hogy a magyar informatikusok távmunkában külföldi cégek számára kezdtek dolgozni. Idén viszont már jól látható tendencia volt, hogy sok informatikus ki is költözött „nyugatra”, hogy ott folytassa karrierjét. Tették ezt annak ellenére, hogy több kutatás szerint a hazai informatikai szektorban kínált fizetések felzárkózásával – figyelembe véve a letelepedés és a megélhetés költségeit – egyre kevésbé éri meg külföldön szerencsét próbálni.
Azok a cégek is reagáltak a kialakult helyzetre, amelyeknél nem volt elbocsátás. A toborzási szakember szerint jól megfigyelhető volt, hogy az év során egyre csökkent a nyitott pozíciók száma a munkaerőpiacon: egyre kevesebb embert kerestek és akartak felvenni a cégek, de még a nyitott pozíciók esetén is sokkal hosszabbra nyúlt a kiválasztási folyamat is, mint korábban. „Átgondoltabb, megfontoltabb lett a munkaerő-felvétel. Akár egy-két hónapra is elnyúlt a kiválasztási folyamat: nem elégedtek meg a gyorsan megtalálható jelöltekkel, hanem addig keresgéltek, amíg meg nem találták azt, aki leginkább megfelelt az elvárásaiknak. Nem merítőhálóval fogták a munkaerőt, mint korábban, hanem horgászbottal, és ha szabad ilyet mondani, visszadobták a vízbe a méreten aluli halakat”, fogalmaz Vidus Anett.
Szárnyalnak a bérek és a bérigények
Az sem könnyítette meg a helyzetet, hogy sok esetben olyan egzotikus technológiákra kerestek szakembert, amilyet itthon szinte lehetetlen találni, vagy ha mégis, akkor csak megfizethetetlenül magas bérigények mellett. Mindezek miatt a toborzással foglalkozó vállalkozások helyzete is nehezebb lett, hiszen egy-egy pozíció betöltéséhez jóval – nem egy esetben a korábbi években tapasztaltakhoz képest sokszorosan – több időre és erőfeszítésre volt szükség.
Azt hihetné az ember, hogy ebben a helyzetben, amikor csökken a nyitott pozíciók száma, és válogatósabbak lettek a munkaadók, a vállalatok alkupozíciója erősödött, a munkavállalóké viszont csökkent. A valóság azonban korántsem ezt mutatta, oszlatta el az esetleg felmerülő tévképzetet Vidus Anett. Az elbocsátások miatt ugyan némileg több lett a jelölt a piacon, de ez nem enyhítette érdemben az infokommunikációs szektort sújtó munkaerőhiányt, amit leginkább a bérek és még inkább a bérigények további szárnyalása támaszt alá.
Forrás: itbusiness.hu
