Magyarországon a kormány a munkaalapú társadalom felépítését tűzte ki célul, ezzel azonban az érdekképviseletek nem feltétlenül értenek egyet. Mint kiderült, a külföldről érkező munkásoknak is nagy szerepet szánnak.
Kényszerhelyzet alakult ki a magyar munkaerőpiacon, nem mindegy azonban, hogy milyen módon kezeli ezt a kormány – erről beszélt az ado.hu-nak a Vasas Szakszervezet alelnöke azután, hogy a kormány új szabályokat alakítana ki a vendégmunkásokra. Az érdekképviseleti vezető és más kollégája is felvetette, hogy vajon mennyiben hathatnak a kormány elképzelései a magyar dolgozók bérére. A jelek szerint a kormány a legegyszerűbb módját választja a munkaerőhiány enyhítésének. Nem az oktatás felfuttatásában, a nagyobb hozzáadott értékű munkafolyamatok meghonosításában és az erre alkalmas munkaerő képzésében látja a jövőt, továbbra is a munkaalapú társadalom építése áll a középpontban, az uniós országok többségével szemben.
Az elmúlt 13 év gazdaságpolitikájának logikus fejleményeként mind nagyobb szerepet kapnak a távoli országokból érkező vendégmunkások. Itthon ugyanis nem nagyon találni olyan munkaerőt, amely az országba hatalmas állami támogatással csalogatott nagyvállalatok igényeit kielégítenék. Az ország keleti részén relatíve magas ugyan a munkanélküliség, de az ott élők képzettség hiányában nem mindig alkalmasak a betanított munkára sem. A valamelyest magasabb képzettséggel rendelkezők közül pedig sokan inkább külföldön keresik a boldogulást.
Félmillió új munkahely 2030-ig
A kormány várakozásai szerint 2030-ig legkevesebb félmillió új munkahely jön létre, leginkább az országba települő akkumulátor és egyéb, alacsony hozzáadott értéket termelő gyáraknak köszönhetően. Az ezekben a gyárakban folyó, alacsony képzettséget igénylő munkafolyamatok ellátásában lehet szerepük a jellemzően Távol-Keletről érkező vendégmunkásoknak. Az ő alkalmazásuknak feltételeit szabályozza a kormány által az Országgyűlésnek a napokban benyújtott törvényjavaslat. Az előterjesztés szerint a kormány elkötelezett a magyar munkavállalók munkahelyeinek megőrzése mellett.
Korlátozás nélkül dolgozhatnak nyugdíjasok
Egy friss kormányrendelet nyomán nemcsak augusztus végéig, hanem korlátozás nélkül dolgozhatnak nyugdíjasok ellátásuk folyósítása mellett a szociális- és oktatási intézményekben. Mind a munkaadókat, mind a nyugdíj mellett munkát végzőket jelentősen érinti, hogy 2022. szeptembertől változott a jogszabály, lehetővé téve, hogy meghatározott területeken történő foglalkoztatás esetén nem kell szüneteltetni a nyugdíj folyósítását közszférában történő munkavégzés esetén. A mentesítés a közfeladatok folyamatos ellátása érdekében először egy meghatározott időtartamra, 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tette lehetővé, hogy a korábbiaktól eltérően nem kerül szüneteltetésre azon személy öregségi nyugdíja, korhatár előtti ellátása, szolgálati járandósága, átmeneti bányászjáradéka, illetve táncművészeti életjáradéka ( a továbbiakban együtt: ellátása), aki szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve köznevelési vagy szakképző intézményben folytat keresőtevékenységet az ellátás mellett.
Újabb területek
Már határozatlan a mentesítés időtartama: a 159/2023.(IV.28.) Korm. rendelet ( a továbbiakban: Kormányrendelet) módosította az ellátás folyósításának szüneteltetése alóli mentesítés szabályait, hatályon kívül helyezve a korábbi időpontot, a 2023. augusztus 31-ig történő mentesítést, így már nem csak 2023. augusztus 31-ig, hanem ezt követően is mód van az ellátások melletti, közszférában történő feladatellátásra. A Kormányrendelet újabb területtel bővítette a közszférában az ellátás folyósítása melletti feladatellátás lehetőségét, kiterjesztve azt az érettségi vizsga, középiskolai tanulmányi verseny szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál, vagy a kormányhivataloknál történő foglalkoztatásra, megbízásra.
A 268/2022.(VII. 29.) Korm. rendelet és a 269/2022.(VII.29.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti mentesítés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C §-a alapján történő nyugellátás folyósításának szüneteltetési kötelezettsége alól ad felmentést, mely szüneteltetésre a nyugdíjas személy ott megnevezett tizennégy féle jogviszonyban, közszférában történő foglalkoztatása alatt kerül sor. (Ugyanígy rendelkezik a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11/A§-a is.) A mentesítés továbbra is csak a fent meghatározott területeken, kizárólag a fenti feladatokat ellátó foglalkoztató esetében áll fenn, nem vonatkozik a közszféra többi, egyéb feladatot ellátó foglalkoztatójánál végzett tevékenységre, ahol nem történt változás az ellátás folyósításának szüneteltetésére vonatkozó szabályoknál.
Forrás: szakszervezetek.hu
