A legnépszerűbb szakok – pályakezdők fizetése

Még mindig a gazdasági, műszaki, informatikai, jogi képzések a legnépszerűbbek a felsőoktatási felvételin, a legtöbb diák által választott szakra, a gazdálkodási és menedzsmentre tavaly például több mint 4200-an jelentkeztek. A népszerűségi listán előkelő helyen szerepel a mérnökinformatikus, a pszichológia, a gépészmérnöki, a kereskedelem és marketing, a turizmus-vendéglátás, a programtervező informatikus szak is.

Az informatikai, műszaki és gazdasági területen végzett diplomásokra van a legnagyobb igény a munkaerőpiacon, ez pedig a fizetéseken is jól látszik. A diplomás pályakövetési rendszer 2017-es adatai alapján a BA- és BSc-diplomások közül az informatikai végzettségűek vihetik haza a legmagasabb fizetést, már pályakezdőként 340-360 ezer forintos havi bruttó átlagjövedelemmel számolhatnak. Hasonlóan magas fizetésre számíthatnak a műszaki képzésen diplomát szerző hallgatók is, bruttó átlagjövedelmük 300-350 ezer forint körül mozog. Az egyik legnépszerűbb szak még mindig a gépészmérnöki (bruttó havi 320-390 ezer forintos átlagjövedelem), de sokan választják a villamosmérnökit (bruttó havi 340-410 ezer forint átlagjövedelem) és az építészmérnöki (bruttó havi 220-260 ezer forint átlagjövedelem) képzést is. A legnépszerűbb szakok közül a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel képzésen is sokan szereznek diplomát, átlagos bruttó jövedelmük 260-340 ezer forint, míg a gazdálkodás és menedzsment képzésen végzettek ennél valamivel többet vihetnek haza, átlagosan bruttó 300-350 ezer forintot. Sokan persze nem állnak meg az első diplománál, a mesterszakos végzettségűek átlagjövedelme egyes képzési területeken pedig jóval magasabb, mint az alapszakokos diplomásoké. Míg egy informatikus Bsc-diplomával havi 340-370 ezer forintot kereshet, addig egy mesterdiplomás ugyanezen a területen akár havi 440-470 ezer forintot is kaphat.

Forrás: eduline.hu

További cikkek

Sok a betöltetlen állásSok a betöltetlen állás

A munkanélküliségi ráta  alacsony Magyarországon és minden munkanélkülire több betöltetlen állás jut. Ebben a helyzetben több szakember is fölteszi a kérdést: munkahelyteremtő vagy inkább munkavállaló teremtő támogatás szükségeltetik-e. A helyzetet