Szinte minden munkahelyen lesz béremelés, de a különbségek szektoronként nagy kilengéseket mutatnak. A bértárgyalások zajlanak, sok helyen szempont, hogy megakadályozzák a dolgozók fluktuációját.
Minden második munkaadó tervez idén béremelést egy munkaerőpiaci felmérés szerint, bár a tavalyinál kisebb mértékűt, a cafeteria keretösszegét pedig minden ötödik emelné. A HR Portálnak nyilatkozó elemző szerint az ipari cégeknél 5% körül alakulhat az emelés (ha egyáltalán lesz), a kereskedelemben és a szolgáltató szektorban azonban helyenként a két számjegyű bérfejlesztés sem kizárt. A tavalyi jelentős emelések után minden dolgozó számára az volt talán a legfontosabb kérdés, hogy 2025-ben is nő-e a fizetése.
Audi
A legkorábban talán az Audi Hungáriánál lehetett tudni a béremelésről, ők ugyanis múlt tavasszal egy kétéves bérmegállapodást kötöttek a céggel. Ennek értelmében 2024. április 1-től 10,5 %-kal, 2025. április 1-től pedig 8 %-kal emelkedtek az alapbérek a cégnél. Ezen kívül még több mint egymillió forintnyi pluszjuttatásban is részesülnek évente a dolgozók – ismertette a megállapodás részleteit a HR Portálnak Fekete Róbert György az Audi Hungária Független Szakszervezet gazdasági elnökhelyettese.
Telekom
Még ősszel megkötötték a megállapodást a Magyar Telekom Nyrt. és a Telekom Rendszerintegráció Zrt.-nél is, ahol 2025. március 1-jétől a munkavállalóik differenciált módon, átlagosan 6 százalékos bérfejlesztésben részesülnek. Emellett a vállalat bruttó 745 000 forint egyszeri jutalmat fizet munkavállalóinak 2024 decemberében a 2024-es vállalati eredmények elismeréseként.
Aldi
A legtöbb helyen bérnövekedésre számíthatnak a kereskedelemben dolgozók is. A már bejelentett emelések közül az Aldiban például az értékesítés és a logisztika területén, valamint az irodai munkakörökben – néhány kivételtől eltekintve – egységesen 8%-os béremelésben részesülnek – jelentette be az üzletlánc.
Spar
A SPAR is emel, bár ennek számszerű mértékét nem hozták nyilvánosságra. Annyi tudható, hogy minden, az üzlethálózatban dolgozó eladó és pénztáros munkatárs január 1-jétől bruttó 30 ezer forint havi pluszjuttatásban részesül, mint alapbér elem. A dolgozóival kötött új megállapodás szerint továbbra is megmarad a 13. havi juttatás, a SPAR Hűségprogram és a munkavállalók 15%-os vásárlási kedvezménye.
Tesco
„Van, ahol a jövő héten fognak elkezdődni a tárgyalások. Tescónál azonban például már folyamatban vannak az egyeztetések, de arról csak a legvégén tudunk majd eredményt közölni” – mondta a Hr Portálnak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Elmondása szerint jelenleg négy helyen tárgyalnak a béremelésről, amelyek közül kettőnél számít megállapodása, kettő esetben azonban szerinte bizonytalan az egyeztetések kimenetele.
Metró
„A Metróval megszakadtak az egyeztetéseink, ott ugyanis nem tudtunk egy olyan szintre eljutni, ahol bérmegállapodást tudunk volna kötni, így ott nem kötöttünk megállapodást. Egy 4-5 százalék körüli mérték jelen helyzetben nem elfogadható számunkra. Azt mondtuk a dolgozóknak, hogy várjuk meg, milyen bérfejlesztést hajt végre a vállalat és annak fényében döntsék el, hogy mit kívánnak lépni” – tette hozzá a szakszervezeti vezető.
Elmondása szerint a tavalyi nehéz gazdasági év után nem mennek egyszerűen a bértárgyalások. „Tudjuk, hogy a láncoknak is nehéz, azonban mi is nyilván a lehető legtöbbet szeretnénk elhozni a dolgozóknak. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a 10% feletti bérfejlesztések, amik az elmúlt években voltak, az idén nem teljesíthetőek. Egy olyan optimum pontot próbálunk találni, ami nem jár azzal együtt, hogy mi kitaposunk egy megfelelő emelést, majd emiatt 200 ember elveszíti a munkáját” – érzékeltette a helyzet komplikáltságát Karsai Zoltán.
Hozzátette: „ahol a bérfejlesztést nem tudjuk megfelelő szintre hozni, ott megpróbálkozunk azzal, hogy az emelést valamilyen eredménnyel, például az EBITDA mutatószámmal (a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény – a szerk.) összekötve kalkuláljuk ki. Ha ez teljesül júliusig, vagyis a vállalat tervei úgy alakulnak, ahogy szeretné, akkor próbáljuk meg év közben azt az emelést, amit most év elején nem tudunk elérni, mert nincs rá keret.”
Tapasztalataik szerint nincs egy olyan átlagos emelési mérték, amit mindenhol el lehet érni. A vállalatok eredményeire hagyatkoznak, felkészülnek a bértárgyalásokra, megnéznek minden olyan évközi eredményt, amit a cégek kiadnak, az előző éves mérleget mielőtt megérkeznek egy bértárgyalásra. A legtöbb kereskedelmi láncnál egyébként nem releváns információ a minimálbér 9%-os, illetve a garantált bérminimum 7%-os 2025-ös emelése, hiszen a KASZ elnöke szerint ezeket a bérszinteket már minden kereskedelmi lánc meghaladta.
Minimálbér és garantált bérminimum
„A minimálbér-emelés szokott nekünk segíteni a bérek feltornászásában, de ez az idén nem így van. Sokan aggódnak, hogy megtörténik-e a várt visszapattanás 2025-ben és elbírják-e a cégek ezt az erőltetett emelési mértéket. Reméljük, igen” – mondta a szakszervezeti vezető. Míg tavaly 16 százalékkal emelkedett a minimálbér, az idei évben ez 9 százalék, a garantált bérminimum pedig 10%-kal emelkedett tavaly, idén pedig 7%-kal növekedett, idén tehát kisebb mértékű emelést látunk. Ebből fakadóan azt is gondolhatjuk, hogy az átlagbérnek az emelkedése is alacsonyabb lesz idén, mint tavaly volt. A tavalyi évben 13-14% közötti átlagos béremelkedést látunk. Az idei évben ennél biztos, hogy alacsonyabb mértékű lesz az átlagbérnek a növekedési üteme – mondta a HR Portálnak Hornyák József, a Portfolio.hu gazdasági elemzője.
Szerinte a gazdasági helyzet, üzleti hangulat sem indokol olyan erőteljes béremelkedést az idén. Tavaly nagyon kis mértékben nőtt a gazdaság, a harmadik negyedévben recesszióba is csúszott és nőtt a megszűnő cégek száma is. A vállalatok tehát nem túlságosan kedvező pozícióban várják ezeket a bértárgyalásokat – tette hozzá. A béremelkedésnek alapvetően lendületet adhatna az, hogy milyen feszes a munkaerőpiaci helyzet, tehát hogy mennyire nagy a munkaerőhiány Magyarországon. A betöltetlen álláshelyeknek a száma 2022 közepén volt a legmagasabb, akkor 100 ezer álláshelyre nem találtak dolgozókat. Az üres álláshelyeknek a száma azonban több tízezerrel csökkent azóta, mindeközben a munkanélküliségi ráta emelkedett: 4,5 százalék körüli szintre.
5-10 százalékos emelések
Hasonlóan magas szintre utoljára a Covid-válság időszakában volt példa. Hornyák József szerint mindez azt jelenti, hogy jelenleg a dolgozóknak sem olyan erős az alkupozíciója. Ráadásul a megjelenő vállalati felmérések is azt mutatják, hogy a cégvezetők 5 és 10 százalék között szeretnék emelni a fizetéseket. „Azt gondolom, hogy a kettő között tudnak találkozni a legtöbb vállalat esetében. Kifejezetten nehéz helyzetben van jelenleg az autóipar, az építőipar, tehát itt lehet, hogy sokkal nehezebbek lesznek a bértárgyalások, és valamivel alacsonyabb béremelkedésben fognak tudni megállapodni a dolgozókkal ezekben a szektorokban. Mindezt ellentételezi alapvetően a szolgáltató szektornak a növekedése, a szolgáltató cégeknek széles spektruma teljesít ugyanis kedvezően. Leginkább a piaci jellegű szolgáltatások sorolhatóak ide. Az emberek ugyanis most már elkezdtek többet vásárolni, többet járnak szórakozni étterembe, és ezeken a helyeken elkezdett lecsapódni a jövedelemtöbbletnek egy része. Itt azért várhatóak két számjegyű béremelések. Ezekben a szektorokban azt gondolom, hogy egyébként a munkaerőhiány is jellemző, és ezek a cégek kénytelenek lesznek újra érdemben hozzányúlni a fizetésekhez” – tette hozzá az elemző.
Az idei béremelés szerinte végső soron a létszámhelyzetre kihathat. Azoknál a vállalatok ugyanis, ahol csak 3-5 százalékkal fogják emelni a fizetéseket, ott a fluktuáció felerősödésére lehet számítani. Amelyek azonban szeretnék megtartani a dolgozókat, nem szeretnék, hogy a fluktuáció felerősödjön, kénytelenek lesznek 8-10%-kal emelni a béreket. Kisebb, 3-5%-os emelés esetén ugyanis sok munkavállaló gondolhatja úgy, hogy bizony másik állás után néz, hiszen ekkora mértékű emelés az infláció mértékével egyezik meg. Ráadásul az elmúlt hónapoknak a folyamatai azt mutatják, hogy az emberek ismét csak elkezdték magasabbnak érezni az inflációt, hiszen az élelmiszeráraknak az emelkedése újra 5% fölé került. „Én azt gondolom, hogy összességében a tavalyi 13-14 százalékos átlagos béremelkedés után az idei év 8-10 százalék közötti átlagos béremelkedést hozhat” – mondta Hornyák József.
Forrás: hrportal.hu
