Egyre több fiatal keres állást, míg a teljes foglalkoztatotti körben nőtt a foglalkoztatottság. A szakemberek azzal magyarázzák a jelenséget, hogy a fiatalok hamar változtatnak munkahelyet, ha valamiért nem tetszik nekik a munkahelyük. Másrészt pedig a cégek a leépítések során először a rövid ideje ott dolgozó fiataloktól válnak meg.
A KSH legutóbbi adatközlése szerint a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel nőtt 2018 azonos időszakához képest, ami esetükben 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Ez az arány a tavaszi, nyári időszakok kivételével folyamatosan növekszik – írja a Népszava. Bár a teljes munkavállaló népesség körében bővül a foglalkoztatottság, az érintett korosztályban való csökkenést két dologgal magyarázzák. Az egyik, hogy a fiatalok könnyebben hagyják ott a munkahelyüket, így ideiglenesen kiesnek a munkából. A másik pedig, hogy a cégek a leépítések során elsőként a határozott idejű vagy a cégnél nem régóta dolgozó munkavállalóktól válnak meg, akiknek kevesebb végkielégítést kell fizetniük. A nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör egyik kutatásából az derült ki, hogy egy hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség még nem rontja különösebben a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, egy annál hosszabb időszak viszont igen, különösen, ha közmunkás is volt – utóbbi feltételezhetően azért, mert a közmunkások a cégek szemében leértékelt munkavállalókként jelennek meg. A lap felhívja a figyelmet Balázs Judith és Erdélyi Levente, a Magyar Nemzeti Bank két szakértőjének a Portfolión múlt héten megjelent írására, mely szerint az állástalan fiatalok számának emelkedése a gazdasági válság egyik első jele lehet. Az MNB szakértői emlékeztetnek: a legutóbbi válság tapasztalatai is azt mutatták, hogy amikor elkezd romlani a gazdasági helyzet, az hamar megmutatkozik a fiatalok munkanélküliségi adatain.
Forrás: alfahir.hu
