Sok a diplomás munkanélküli

Sok a diplomás munkanélküli

Nem lehet mindenért a mesterséges intelligenciát okolni a munkaerőpiacon, a munkanélküliségért sem. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkanélkülivé vált diplomások nehezen találnak állást.

Jelentős fordulat állt be a hazai munkaerőpiacon: miközben a fizikai dolgozók iránti kereslet továbbra is stabilnak mondható a nagy gyárépítések miatt, az elmúlt két évben látványosan megnőtt a tudásintenzív, jellemzően diplomás munkakörökben dolgozók aránya a munkanélküliek között. A jelenség hátteréről Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza beszélt az ATV Start műsorában. Bár kézenfekvőnek tűnne a mesterséges intelligencia (AI) térnyerését okolni az irodai leépítésekért, a szakember szerint a folyamat valójában már négy éve elindult, amikor a bérek gyorsabban kezdtek nőni a vállalati profitoknál. A cégek ennek ellensúlyozására szervezeti laposításba és összevonásokba kezdtek, aminek mára érett be az eredménye.

„Nagyjából a tavalyi év végén és az idei évben érkeztünk meg oda, hogy már valójában a vállalatok úgy tudnak leépíteni akár ebben a tudásintenzív munkakörben is, hogy az egyébként nem okoz nekik jelentős árbevétel-dinamika csökkenést” – magyarázta Becsey Zsolt. A vezető közgazdász kiemelte, hogy különösen a budapesti szolgáltatóközpontok (SSC és BSC szektor) szegmensében látható komoly megtorpanás. A HR-es visszajelzések szerint ezekből a központokból jelenleg nagy az elbocsájtás, a távozó szakemberek pedig egyre nehezebben találnak új állást. Emellett a cégvezetők részéről erős a tulajdonosi nyomás is, hogy az AI segítségével váltsanak ki munkafolyamatokat.

A műsorban arra is kitértek, mely csoportokat érinti legérzékenyebben a változás. Becsey Zsolt szerint a pályakezdők helyzete azért nehezült meg, mert a vállalati ranglétra alsó fokán lévő, adatgyűjtésre épülő junior feladatokat már képes kiváltani a technológia. A szenior döntéshozók pozíciója egyelőre biztosabbnak tűnik, ugyanakkor a multinacionális cégek rutinfeladatait végző irodisták komoly veszélyben vannak. „Azokban a munkakörökben lesz nagyobb a nyomás a jövőben, ahol olyan jellegű tevékenységeket végeznek, amik kifejezetten vállalatspecifikusak, vagy egy-egy szektorra korlátozódnak csupán, és nem gyors interakciókból állnak a piaccal” – figyelmeztetett a közgazdász.

Becsey Zsolt úgy látja, a munkavállalóknak szembe kell nézniük azzal, hogy a 2019-ig tartó, munkaerőhiánnyal jellemezhető időszak lezárult – akkor egy-egy váltással akár 15–20 százalékos béremelést is el lehetett érni. „Szerintem a munkaerő még csak most kezd talán rádöbbenni arra, hogy az a világ, amiben benne éltünk mondjuk egészen 2019-ig, ami alapvetően azzal volt jellemezhető, hogy nagyon feszes a munkaerőpiac, vagy lehet úgy is mondani, hogy munkaerőhiány volt, ennek a világnak vége van” – fogalmazott a szakértő. Az alkalmazkodás első lépése a közgazdász szerint az lesz, hogy az emberek sokkal tovább kitartanak jelenlegi pozíciójukban a gyakori váltások helyett, középtávon pedig felértékelődik a folyamatos önképzés és az online kurzusok szerepe.

Forrás: atv.hu

További cikkek