Az idei év júniusi munkaerőpiaci mutatói nem kedvezőek, de a szakemberek még nem vonnak le egyértelmű negatív következtetéseket az adatokból. Nőtt a munkanélküliek száma és a tartósan munka nélkül lévőké is.
Júniusban 4 millió 646 ezer fő dolgozott Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékra emelkedett. A friss adatok kisebb megtorpanást jeleznek a kedvezőbb májusi eredmények után, a részletes mutatók azonban kettős képet festenek a hazai munkaerőpiacról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint júniusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 646 ezer főt tett ki, ami 8 ezerrel maradt el a májusi és mintegy 34 ezerrel az egy évvel korábbi értéktől. A munkanélküliek száma egy hónap alatt 209 ezerről 214 ezerre emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 4,3-ről 4,4 százalékra nőtt. A júniusi adatok nem feltétlen jeleznek hirtelen munkaerőpiaci törést, azt azonban mutatják, hogy a májusi javulás egyelőre nem alakult át tartós lendületté.
Az egyhavi elmozdulásokból csak óvatosan érdemes következtetéseket levonni, hiszen a KSH havi főmutatói modellbecslésen alapulnak, ezért a munkaerőpiac tartósabb és szerkezeti folyamatairól a háromhavi átlagadatok adnak majd megbízhatóbb képet. Az április–júniusi időszakban átlagosan 4 millió 633 ezer 15–74 éves dolgozott, 28 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH szerint ez az eltérés még a mintavételi hibahatáron belül maradt, vagyis önmagában nem bizonyít statisztikailag egyértelmű foglalkoztatási visszaesést. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája ennek ellenére 75 százalékon maradt, lényegében megegyezve az előző év azonos időszaki értékével. A férfiaknál 79,1, a nőknél 70,7 százalékos arányt mértek. A stabil ráta és a csökkenő foglalkoztatotti létszám nem feltétlenül ellentmondás, hiszen a munkaképes korú népesség száma is fogy, így kevesebb dolgozó mellett is változatlan maradhat a foglalkoztatás aránya.
A nemek szerinti adatok jelentősen eltérnek egymástól, ugyanis amíg a foglalkoztatott férfiak száma éves összevetésben lényegében nem változott, 2 millió 473 ezer fő volt, addig a nőké 29 ezerrel, 2 millió 160 ezerre mérséklődött. Bár ez a változás ugyancsak a mintavételi hibahatáron belül alakult, figyelemre méltó, hogy a teljes létszámcsökkenés szinte kizárólag a nőknél jelent meg. A gyengülés leginkább a hazai elsődleges munkaerőpiacon látható, ahol egy év alatt 50 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Az elsődleges munkaerőpiacon április és június között átlagosan 4 millió 439 ezren dolgoztak. A közfoglalkoztatottak létszáma 70 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké pedig 124 ezer fő volt. Utóbbi csoport bővülése részben ellensúlyozta a belföldi elsődleges munkaerőpiacon mért létszámvesztést.
Az április–júniusi időszakban átlagosan 218 ezer munkanélkülit mért a KSH, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátának felelt meg. Ez megegyezett az egy évvel korábbi értékkel, a nemek közötti különbség azonban számottevővé vált: a férfiaknál 4,1, a nőknél 4,9 százalékos volt a ráta, amíg tavaly a férfiak esetében 4,6 és a nőknél 4,3 százalékos volt ez a mutató. A munkakeresés átlagos időtartama 12,5 hónap volt. A munkanélküliek 35,3 százaléka már több mint egy éve próbált elhelyezkedni, az arányuk egy év alatt 3,6 százalékponttal nőtt. Emellett a három hónapnál rövidebb ideje munkát keresők aránya 4,6 százalékponttal, 36,7 százalékra csökkent. A 4–11 hónapja állást keresők pedig a munkanélküliek 28 százalékát tették ki.
Az adminisztratív adatok ugyanakkor valamivel kedvezőbb képet mutatnak, mivel a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában június végén 211 ezer álláskereső szerepelt, 3,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A két adat nem mond feltétlenül ellent egymásnak, hiszen a KSH által munkanélkülinek minősítettek és a regisztrált álláskeresők köre módszertanilag nem azonos. A júniusi adatok alapján a hazai munkaerőpiac magas foglalkoztatási szint mellett működik, a korábbi feszesség azonban enyhülhet. A teljes foglalkoztatotti létszám éves csökkenése még nem tekinthető statisztikailag bizonyított visszaesésnek, az elsődleges munkaerőpiac 50 ezer fős létszámvesztése és a tartós munkanélküliek növekvő aránya viszont már figyelmeztető jel. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a júniusi visszalépés csupán a májusi kiugró javulás korrekciója volt-e, vagy a vállalatok munkaerő-keresletének tartósabb mérséklődését vetíti előre.
Forrás: makronom.eu
