Nem mindig lehet az algoritmusokra hagyatkozni a kiváló szakemberek kiválasztásánál. Erre figyelmeztetnek a szakemberek, akik a fordítói munkavégzésnél vizsgálták a mesterséges intelligencia hatását.
Miközben a globális munkaerőpiacon egyre inkább algoritmusok és automatizált szűrők döntenek a kiválasztásról, van egy terület, ahol a valódi szakmai minőség és az etikus hozzáállás a döntő. A fordítói hivatás egyik legnagyobb értéke az az emberi tényező, amely képessé teszi a szakértőket arra, hogy ne csak szavakat, hanem gondolatokat és szakmai logikát is közvetítsenek. Az európai intézményi kutatások egyre erőteljesebben figyelmeztetnek az úgynevezett ATS-rendszerek (Applicant Tracking Systems) és AI-alapú kiválasztási megoldások korlátaira. Ezek az algoritmusok gyakran kulcsszóalapú szűrést végeznek, ami igazolhatóan torzításhoz vezethet, hiszen a rendszer elutasíthat kiváló szakembereket csupán az életkoruk vagy az önéletrajzuk formátuma miatt, miközben nem képes felmérni a valódi szakmai teljesítményt.
Egy fordításnál ugyanakkor nem az számít, hogy valaki a harmincas vagy az ötvenes éveiben jár, az a fontos, hogy érti-e a szöveget, érzi-e a nyelvet, ismeri-e a szakterületet, pontos munkát ad-e ki a kezéből. „Nagyon büszkén mondom azt, hogy nem tudom, ki a legfiatalabb vagy a legidősebb fordítónk. Azt sem tudom feltétlenül, hogy kinek van gyereke vagy kinek nincs. Nálunk ez nem jelent hátrányt vagy előnyt, a fordítói pálya egyik legnagyobb szabadsága, hogy a háttér és az élethelyzet másodlagos a teljesítmény mögött” – fogalmazott a Hunnect fordításstratégiai szakértője.
Tóthné Szili Beatrix hangsúlyozta, hogy ez a szemlélet a mindennapi gyakorlat része. Elmondta, hogy a fordítói pálya egyik különlegessége, hogy nagyon különböző életutak vezethetnek hozzá. Van, aki bölcsészként kezdte, van, aki jogi, műszaki, orvosi vagy pénzügyi területről hozza a tudását. Van, aki pályakezdőként épít portfóliót, és van, aki több évtizedes szakmai tapasztalatot fordít át nyelvi munkává. A technológiai fejlődés nem helyettesítheti, de kiegészítheti a többszintű szakmai kompetenciát és a szigorú adatbiztonsági protokollokat. A Hunnect fordítóiroda ügyvezetőjének szemléletes példájával élve: az AI olyan, mint az automata mosógép. Megkönnyíti a munkát, de a gép nem válogatja szét a színeket, nem választja ki a programot, és nem vállal felelősséget, ha összemegy a ruha.
„Egy jó fordító kiválasztásánál a nyelvi pontosság, a szakterületi tudás, a megbízhatóság és a határidők tartása a döntő. A minőségi fordításnál az ember marad a szakértő, aki felügyeli a folyamatot és a nevét adja a végtermékhez. Felelősséget kell vállalnunk azért, amit kiadunk a kezünkből” – hangsúlyozta Király Krisztián a Hunnect ügyvezetője. „Vagyis a toborzási folyamat minden esetben „kézműves”, azaz manuális átvilágításon és specifikus szakmai teszteken alapul, nem egy automatizált tömegszűrésen.” A Hunnect a kiválasztásnál nemzetközi iparági szabványokat követ: a fordítók legalább szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy ennek hiányában minimum öt év igazolt szakmai tapasztalattal kell, hogy rendelkezzenek. Ahogy a fordításstratégiai szakértő fogalmaz: „Szoboszlai Dominik sem 15 évesen került a Premier League-be, először össze kellett szednie azt a tudást, amivel alkalmassá vált a csúcsligára”.A Hunnect közösségében olyan szakemberek dolgoznak, akik eredeti hivatásukból hozzák a tudást.
Király Krisztián ügyvezető példaként említett praktizáló orvosokat, mérnököket, speciális hátterű művészeket. „Vannak olyan orvos kollégáink, akik ügyeleti időben fordítanak orvosi leleteket. A repülőgép-javító szakemberek, erdőmérnökök vagy faipari mérnökök a műszaki dokumentációk logikáját értik. De dolgozunk olyan énekessel is, aki egyben élettudományi fordító, de verseskötettel rendelkező alkotóval is. Ez a diverzitás az ügyfél számára azt jelenti, hogy a szöveget olyan szakértő kezeli, aki nemcsak a nyelvet beszéli, hanem az adott terület terminológiáját és gondolkodásmódját is ismeri.”
A kutatások is igazolják, hogy a minőségi fordítás záloga a szakterületen szerzett ismeretek mélysége. Hiszen vannak helyzetek, amikor a megrendelő nem engedheti meg magának, hogy üzenete félreérthető legyen. Ilyenkor a fordítás üzleti kockázattá válik. A sokféleség közvetlen hasznot jelent a megrendelőknek: minél többféle háttérből érkeznek a szakemberek, annál nagyobb eséllyel található olyan fordító, aki nemcsak a nyelvet ismeri, hanem érti az adott terület gondolkodását is.
„Hiszünk abban, hogy a fordítás nem csupán nyelvi átültetés, hanem felelősségteljes szakértői munka. A gyorsaság gyakran a minőség és a biztonság rovására megy” – tette hozzá Tóthné Szili Beatrix. A Hunnect toborzási tapasztalatai megdöbbentő hiányosságokat tártak fel: egyes jelentkezők korábban soha nem írtak alá titoktartási nyilatkozatot (NDA), sőt, akadt olyan is, aki a bizalmas dokumentumokat külsős családtagnak adta tovább lektorálásra.
„Fogalmazhatok úgy is, hogy a fordítói szakmát jellemző alacsony belépési küszöb, amikor egy számítógép és a nyelvtudás is elegendő, komoly biztonsági kockázatokat rejt. Mi a fordítói kompetenciamodellek többdimenziós megközelítését alkalmazzuk, amely a nyelvi, interkulturális, tematikus, szolgáltatási és technológiai kompetenciák együttes meglétét követeli meg. Nálunk elképzelhetetlen, hogy egy fordító ne vállaljon személyes felelősséget az adatokért. Ha a dokumentum kikerül a fordító kezéből, és illetéktelen személyekhez jut, az nem csak szakmaiatlan, de az ügyfél üzleti titkait is közvetlenül veszélyezteti” – emelte ki Király Krisztián. A szakértők szerint az inkluzivitás nem jelent alacsonyabb mércét. Éppen ellenkezőleg: a Hunnectnél a kiválasztás folyamata szigorú teszteken alapul. Nem az algoritmus dönt, hanem a szakmai tudás számít. Lehet valaki pályakezdő vagy tapasztalt szakember, ha jól dolgozik, van helye a fordítói piacon.
Forrás: digitalhungary.hu
