Hazánkban a legmagasabbak a bérköltségek az unió országaihoz viszonyítva. A szakértők szerint Magyarországnak a termelékenység fokozása területén vannak tartalékai.
Az Eurostat friss adatai szerint 2026 első negyedévében Magyarországon 16,4 százalékkal emelkedtek az óránkénti munkabérköltségek, miközben az uniós átlag mindössze 3,6 százalék volt. A tendencia egyszerre jelenthet jó hírt a dolgozóknak és komoly kihívást a munkáltatóknak. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a 2026 első negyedévére vonatkozó munkaerőköltség-adatokat. A jelentés az óránkénti munkaerőköltségek alakulását vizsgálja az uniós tagállamokban, vagyis azt mutatja meg, hogyan változtak a munkáltatók által viselt bér- és egyéb foglalkoztatási költségek az előző év azonos időszakához képest. Az Eurostat adatai szerint 2026 első negyedévében Magyarországon 16,0 százalékkal emelkedtek az óránkénti munkaerőköltségek a teljes gazdaságban. Az órabérek és fizetések költsége 16,4 százalékkal nőtt, míg a nem bérjellegű költségek 12,8 százalékkal emelkedtek.
A második legnagyobb emelkedést Bulgáriában mérték, ahol az óránkénti bérköltségek 13,2 százalékkal nőttek, míg Horvátországban 9,2 százalékos volt a növekedés. A lista másik végén Málta állt 1,3 százalékos emelkedéssel, Franciaországban 1,8 százalékos növekedést mértek, Dániában és Lettországban pedig egyaránt 2,5 százalékos volt a bérköltségek éves növekedése. Az Európai Unió egészében 2026 első negyedévében 3,6 százalékkal emelkedtek az óránkénti munkaerőköltségek az előző év azonos időszakához képest, míg az euróövezetben 3,2 százalékos volt a növekedés. Az EU-ban az órabérekhez és fizetésekhez kapcsolódó költségek 3,7 százalékkal emelkedtek, a nem bérjellegű költségek pedig 3,2 százalékkal nőttek. Az euróövezetben ugyanezek a mutatók rendre 3,4 és 2,9 százalékos növekedést mutattak. Az Európai Unió üzleti gazdaságában az óránkénti munkaerőköltségek 3,5 százalékkal emelkedtek.
Ágazati bontásban:
Az iparban 3,6 százalékos, az építőiparban 4,2 százalékos, a szolgáltatásokban pedig 3,4 százalékos növekedést mértek. Az euróövezetben az iparban 3,3 százalékkal, az építőiparban 4,1 százalékkal, a szolgáltatásokban pedig 3,1 százalékkal emelkedtek az óránkénti munkaerőköltségek. Az egyes gazdasági ágakat vizsgálva az Európai Unióban a legnagyobb órabérköltség-növekedést a bányászat és kőfejtés területén mérték, ahol 5,7 százalékkal emelkedtek a költségek. Ezt követte: az ingatlanügyletek ágazata 4,8 százalékkal, az egyéb szolgáltatások 4,8 százalékkal, az építőipar 4,4 százalékkal, valamint az oktatás szintén 4,4 százalékkal. A legkisebb növekedést a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek területén regisztrálták, mindössze 1,0 százalékos emelkedéssel. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatában 2,7 százalékos, míg a művészet, szórakoztatás és szabadidő területén 2,8 százalékos volt a növekedés.
A munkáltatók által fizetett, nem közvetlenül bérekhez kapcsolódó költségek közül a legnagyobb emelkedést szintén a bányászat és kőfejtés területén mérték, 5,3 százalékkal. Ezt követte:az információ és kommunikáció ágazata 4,5 százalékkal, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek 4,4 százalékkal, az építőipar 3,8 százalékkal, valamint az egyéb szolgáltatások szintén 3,8 százalékkal. A legkisebb növekedést a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységeknél, illetve a művészet, szórakoztatás és szabadidő területén mérték, mindkét esetben 1,6 százalékos emelkedéssel.
Mit jelent ez a magyar gazdaság számára?
A mostani Eurostat-adatok különösen érdekesek annak fényében, hogy a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint a magyar növekedés egyik korábbi motorja, a foglalkoztatás bővülése kifulladt. A kutatóintézet szerint 2025-től demográfiai okok miatt már csökken a foglalkoztatottak száma, így a gazdaság egyre kevésbé támaszkodhat arra, hogy több ember dolgozik. Ez azt is jelenti, hogy miközben a munkáltatók egyre magasabb munkaerőköltségekkel szembesülnek, a versenyképesség megőrzésének kulcsa a termelékenység javítása lehet. A GKI szerint Magyarországnak ezen a területen vannak a legnagyobb kiaknázatlan tartalékai, hiszen a régiós versenytársakhoz képest az elmúlt években éppen a termelékenység növekedésében maradt el leginkább. Az Eurostat részletes adatai alapján érdemes árnyalni a képet. Bár a teljes gazdaságra számolt magyar adat 16 százalékos növekedést mutatott, az üzleti szférában ennél jóval kisebb volt az emelkedés.
A vállalkozásokat tömörítő üzleti gazdaságban Magyarországon 7,8 százalékkal nőttek az óránkénti munkaerőköltségek, ezen belül az órabérek és fizetések költsége 8,0 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben a főként nem üzleti gazdaságban – ide tartozik többek között a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy és más közszolgáltatások – a teljes munkaerőköltség 37,5 százalékkal, a bérek és fizetések költsége pedig 38,7 százalékkal nőtt. Ez arra utal, hogy a kiugró magyar adat mögött jelentős részben a nem üzleti szféra béremelései állhatnak. A családi adókedvezmények ugyanakkor nem magyarázzák ezt a növekedést, mivel azok a munkavállalók személyi jövedelemadóját csökkentik, és nem növelik a munkáltatók által viselt munkaerőköltségeket. Az Eurostat megjegyzi: a munkaerőköltség-index nominális mutató, vagyis nem veszi figyelembe az árak változását. A mutató a munkáltatók által viselt teljes foglalkoztatási költséget méri, amely magában foglalja a béreket és fizetéseket, valamint a nem bérjellegű tételeket – például a munkáltatói társadalombiztosítási hozzájárulásokat és egyéb foglalkoztatási terheket is.
Forrás: hrportal.hu
