Megéri munkahelyet váltani?

A The Muse amerikai online karrierplatform a közelmúltban több mint 2500, Y és Z generációs munkavállalót kérdezett meg új munkahelyével kapcsolatos tapasztalatairól. A válaszadók 72 százaléka nyilatkozott úgy, megbánta, hogy munkahelyet váltott, részben azért, mert teljesen más feladatok várták, mint amivel az állásinterjún hitegették.

Kathryn Minshew, a The Muse társalapítója és vezérigazgatója Shift Shock-nak nevezi a jelenséget. Ez tükörfordításban nagyjából váltósokkot jelent, ami azt az érzést takarja, amikor új munkahelyeden meglepődöttséget tapasztalsz és megbánást érzel, mert a pozíció vagy a cég teljesen mást nyújt számodra, mint amire korábban számítottál. Egy generációválásnak lehetünk tanúi, amelyet a Z generáció és a milleniálisok vezetnek, akik nagyobb valószínűséggel hiszik, hogy a munkáltató-alkalmazott kapcsolatnak kétirányúnak kell lennie. Ezen felül a járvány miatt sokan rádöbbentek, hogy „az élet rövid”, amelynek következtében kisebb valószínűséggel maradnak a számukra nem kielégítő munkahelyeken -mondta Minshew. A The Muse Shift Shock felmérésének további megállapításai: a válaszadók 29 százaléka azt mondta, a váltósokkot egyértelműen az új pozíciója és a vállalat miatt érzi, 41 százalékuk kettő, maximum hat hónapot töltene el egy cégnél, ha váltósokkot tapasztalna, 48 százalékuk megpróbálná visszaszerezni korábbi állását, ha megbánást érezne új munkahelyével kapcsolatban, 80 százalékuk szerint semmi kivetnivaló nincs abban, ha valaki kevesebb, mint hat hónapot tölt új munkahelyén, ha az nem váltja be hozzá fűzött reményeit. A pandémia alatt számos felmérést végeztek a munkavállalók körében. Az egyik ilyen reprezentatív kutatás hasonló eredményekre jutott, mint a Muse tanulmánya: átlagosan 4-ből 1 ember azt tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált. A felmérésben a válaszadók egészen pontosan 26 százaléka nyilatkozott úgy, hogy váltani szeretne. Ezeknek az embereknek a 80 százaléka azért döntött így, mert aggódik a karrierje miatt, 72 százalékuk a járvány hatására átgondolta, mire képes, és arra jutott, hogy máshol szeretné a tudását kamatoztatni. A vírus miatt sok embernek rengeteg szabadideje lett, amit jelentős részük tanulással, új készségek elsajátításával töltött, hogy a járvány lecsengése után más munka után nézzen. A többség ezt meg is teszi. A habozóknál a döntésben az egyik legfontosabb tényező az, hogy nagyobb rugalmasságra vágynak. Ha a munkáltató ezt nem biztosítja számukra, tovább lépnek, még ha ez még most nem is áll szándékukban.Rob Falzon, a Prudential alelnöke szerint nem a számok a meghatározóak, már az is aggodalomra adhat okot, ha egyetlen fontos munkatárs távozni akar az adott cégtől. A szakember a munkaerő megtartása érdekében több javaslattal állt elő. Először is azt tanácsolja, hogy minden vállalatnak át kell gondolnia a szervezeti működését. Az egyik legfontosabb dolog jelen esetben, hogy a távmunkában dolgozó alkalmazottak továbbra is úgy érezzék, hogy a vállalat, a csapat részei, mert minél inkább elszigetelődnek, annál nagyobb valószínűséggel fogják meghallgatni az őket kereső fejvadászok ajánlatait. De a szakértő óvatosságra is int, hiszen a felmérésből kiderült, hogy az alkalmazottak nem szeretnék teljesen elhagyni az otthoni munkavégzés rendszerét sem. Erre a megoldás egy hibrid modell bevezetése lehet, ami lehetővé tenné, hogy otthonról is és az irodából is dolgozhassanak az emberek. A válaszadók 68 százaléka támogatná ezt. Továbbá az sem árt, ha a HR-es vezetők nem ígérgetnek fűt-fát a munkakeresőknek csak azért, hogy minél előbb betöltsék az üres pozíciókat. Ez sehova sem vezet, előbb-utóbb (inkább előbb) felmondás lesz a vége. Másodszor, a pandémia egy korábban is jelen lévő problémát erősített fel, ami nem más, mint a szorongás. Méghozzá az a fajta szorongás, amikor a munkavállalók úgy érzik, hogy nem fejlődnek semmit, illetve nincs lehetőségük magasabb pozíciókba kerülni, amiből az egyetlen kiutat egy másik vállalatban láthatják. Rob Falzon úgy látja, az elmúlt hónapokban a cégek a túlélésre, az alkalmazkodásra összepontosítottak, így a dolgozók képzése háttérbe szorult. Ezen javítani kell.

 

A harmadik javaslata szorosan kapcsolódik a másodikhoz, ami nem más, mint a pénzügyi rugalmasság. A távmunka és a digitalizáció elterjedése miatt szinte bárhonnan vállalhatnak munkát a dolgozók, így egyértelműen olyan vállalathoz fognak szegődni, ahol tanulhatnak, karriert építhetnek, illetve képesek megteremteni a munka-magánélet egyensúlyát.

Forrás: haszon.hu

További cikkek