Léteznek olyan szokások, amelyek kellemessé, netán boldoggá tehetik a munkavállalót a munkahelyén. Bár a folyamatosan változó munkahelyi környezet új kihívásokat generál, vannak jó szokások, melyek segíthetnek abban, hogy jól érezzük magunkat a munkában.
A karrierboldogság nem tűnt el – csak átalakult. A titok nyitja abban rejlik, hogy ne ragaszkodjunk görcsösen a biztonsághoz, hanem olyan belső stabilitást építsünk fel, ami a legváratlanabb helyzetekben is segítőtársunkként szolgál majd bennünket. Lehetsz boldog ebben a folyamatosan változó világban, ahol egyre fenyegetőbbek a munkaerőpiaci viszonyok? A szakember szerint igen.
1. Fejleszd a pszichológiai rugalmasságodat!
A pszichológiai rugalmasság, vagyis az a képesség, hogy a saját értékeinkhez hűen, de rugalmasan cselekszünk, összefügg a magasabb jól-léttel és teljesítménnyel is. A pszichológiai rugalmasságod például megnyilvánulhat abban, hogy nem ragaszkodsz egyetlen megvalósítási tervhez, hanem nyitott maradsz arra, hogy többféle útvonalon is haladj a céljaid felé.Próbáld ki ezt! Ha épp elakadsz, például csúszik az előléptetésed vagy megakadt egy projekt, írj össze három alternatív módot, ahogyan megoldást találhatsz a kialakult kérdésre. Ezután írd le a három legfontosabb karrierértékedet (pl. kreativitás, hatás, autonómia) és gyűjts össze olyan lehetőségeket, ahol a fenálló helyzet ellenére is megélheted ezeket az értékeket. Ha például a kreativitás kulcsfontosságú számodra, de a munkád most inkább operatív, indíts egy „mini kísérleti projektet”, vagy szervezz meg egy ötletbörze értekezletet. Így hű maradhatsz az értékeidhez, mégis fejlődsz.
2. Formáld a munkád magadra, mint egy méretre szabott ruhát!
Amy Wrzesniewski és Jane Dutton, szervezetpszichológusok, vezették be a „job crafting” fogalmát, vagyis a munkakör-átformálást. A job crafting szerint nem csak a főnökeinknek van hatása a munkakörünkre, de mi magunk is formálhatjuk azt. Erre háromféle megközelítést dolgoztak ki: azt, amikor tudatosan alakítjuk át a feladatainkat, amikor a kapcsolatainkat formáljuk, végül pedig, amikor a munkával kapcsolatos nézőpontunkat változtatjuk meg. A kutatások szerint a „munkájukat formáló” emberek több értelmet, motivációt és elégedettséget élnek meg a karrierjükben. Ez az egyik legmérgezőbb emberi szokás a pszichológus szerint, mégis naponta megtesszük.Ha például marketingesként elsüllyedsz az Excel-táblázatokban, a következő módon alkalmazhatod a job craftingot: A feladatok átalakítása: tanuld meg automatizálni a monoton feladatokat.A kapcsolatok átformálása: Az automatizálás által felszabaduló időt fordítsd ügyfélinterjúkra.A gondolkodásmódod átformálása: Átkeretezed a munkád jelentését: „Adatokat fordítok emberi történetekké.” Az eredmény? Ugyanaz a pozíciód, de új energiával és motivációval vagy felvértezve.
3. Építs karriertőkét!
Cal Newport amerikai egyetemi professzor és sikeres szerző hívta életre a “career capital”, vagyis a karriertőke fogalmát, azokat a ritka és értékes készségeket, amelyek növelik a mozgástered és az alkupozíciód. Egy bizonytalan piacon ez a legjobb biztosítás. A cél, hogy olyan képességeket fejlessz ki, amelyek értékesek, lehetőség szerint átvihetők más szerepkörökbe is és láthatóak (például egy felépített portfólió, egy megszerzett tanúsítvány vagy konkrét, mérhető eredmény formájában).Hogyan építheted a karriertőkédet? Írd össze, milyen értékes képességeket alakítottál ki az évek során, legyen szó stratégiai vagy pszichológiai képességekről, kommunikációról, specifikus szaktudásról vagy más egyéb megszerzett tapasztalatról. Ezután gyűjtsd össze, hogy melyek azok a képességek, amelyeket fejleszteni szeretnél a következő időszakban és készíts tervet, hogyan és milyen formában teszed az értékeidet láthatóvá.
4. Töltsd fel a pszichológiai vitamin tartalékaidat.
Deci és Ryan önmeghatározás elmélete szerint három alapvető szükséglet táplálja a munkahelyi motivációt: az autonómia érzése (választási szabadság), a kompetencia (a hatékonyság érzése) és a kapcsolódás (a valahová tartozás igénye). Ha kielégítjük a domináns motivációnkat, a bizonytalanság kevésbé visel meg bennünket. Érdemes azonban mindhárom motivációtípusra odafigyelni. Ha szeretnéd növelni a karrier-elégedettségedet, akkor tekinthetsz ezekere a motivációkra úgy, mint vitaminokra, amelyeket napi szinten érdemes bevenned. Hogyan tudod feltölteni őket? Autonómia: Kérj nagyobb mozgásteret a felettesedtől azzal kapcsolatban, hogyan végzed a feladataidat, vagy kérj nagyobb döntési szabadságot! Csökkentsd a főnököd mikromenedzselését! Kompetencia: Állíts fel magadnak havi szinten célokat! Kérd a szakmai vezetőd vagy mentorod segítségét abban, melyek a teljesítményed legfontosabb indikátorai és tűzzetek ki fejlődési célokat közösen az elkövetkező időszakra! Kérj rendszeresen visszajelzést! Kapcsolódás: Alakíts ki a munkatársaiddal egy 3-4 fős szakmai “tanácsadói testületet”, akikkel havonta legalább összeültök és tanultok egymástól. A munkahelyi boldogság nem a juttatásokról, hanem az emberi méltóság tiszteletéről szól. A munkahelyi boldogság nem a juttatásokról, hanem az emberi méltóság tiszteletéről szól.
5. A stressz nem ellenség, csak újra kell értelmezned!
A kognitív újraértékeléssel kapcsolatos kutatások szerint ha a stresszt nem elnyomod, hanem átkeretezed – például teljesítményt fokozó jelzésként –, az javítja a teljesítményedet. Például ahelyett, hogy ezt gondolnád: „Ideges vagyok, biztosan kudarcot vallok.”, az átkeretezett gondolat így hangozna: „A testem mozgósítja az energiát, mert fontos ez a helyzet – felhasználom ezt a felkészüléshez és a magabiztos prezentáláshoz.”
6. Ne címkézz, tanulj!
Carol Dweck amerikai pszichológus és a Szemléletváltás című könyv szerzőjének kutatásai szerint ha a képességeidet fejleszthetőnek látod, nagyobb eséllyel maradsz kitartó és válsz sikeressé. Hogyan alkalmazhatod ezt a tudományos tényt a gyakorlatban? Szánj időt legalább heti 34 percben arra, hogy valami újat tanulsz! Vagyis alkalmazd a 30-3-1 elvet: 30 perc tanulás, 3 perc szünet és 1 perc visszajelzés formájában. Tanulj valamit, ami hozzájárulhat a karrieredhez 30 percig, tarts 3 perc szünetet, majd a szünet után 1 percben foglald össze, mit tanultál, mire jöttél rá vagy hogyan alkalmazhatod az új tudást a gyakorlatban. Alkalmazd ezt a módszert hetente legalább egyszer, 4 héten keresztül. Ezzel a technikával két legyet üthetsz egy csapásra, ugyanis folyamatosan fejleszted magad és nő a tanulási képességeidbe vetett önbizalmad is. 6. stratégia, hogy soha többé ne mérd az életedet másokéhoz.
7. Kezeld a karriered kísérletként!
Ahelyett, hogy azonnal elköteleződnél grandiózus karriercélok mellett, gondolkodj inkább mini kísérletekben: apró, gyors tesztidőszakokban, amikből tanulhatsz és tapasztalatot szerezhetsz a tökéletesség kényszere nélkül. Például: Indíts heti hírlevelet az iparági trendekről és figyeld a visszajelzéseket.Tesztelj egy AI-megoldást, ami időt spórol a csapatnak és mérd az eredményeket! Tesztelj egy új szokást 30 napon keresztül anélkül, hogy döntést hoznál arról, folytatod-e a 30. nap után. Ezek a mini kísérletek jelentős energiát szabadítanak fel, hiszen mielőtt 100%-ban elköteleződnél valami mellett, megbizonyosodsz afelől, hogy tetszik-e az irány, ráadásul kikerülsz az analízis-paralízis hatása alól és azonnal cselekszel.
8. A legfontosabb eszköz te magad vagy.
A reziliencia, vagyis a lelki ellenállóképesség nem csupán mentális, hanem testi gyakorlat is. A minőségi alvás, a mozgás és a regeneráció közvetlenül növeli a koncentrációt és az érzelem-szabályozást. A karrier-boldogság 2025-ben nem arról szól, hogy megtaláld az egyetlen, örökre szóló pozíciódat, hanem arról, hogy te magad válj olyanná, aki bárhol képes értéket teremteni és jól érezni magát. Ha fejleszted a rugalmasságodat és gondoskodsz az energiaszintedről, akkor a bizonytalanság nem az ellenséged lesz, hanem a kifutód.
Forrás: glamour.hu
